Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ és a ‘Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai’ és 'A méhészet művészete' című kötetek.
Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója.
Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
A Republikon Intézet és az Athenaeum Kiadó közös konferenciájának „Az újságírók szerepe és lehetőségei az illiberális rendszerekben” elnevezésű szekcióülésén jártunk. A kerekasztal beszélgetést nagy érdeklődés kísérte.
Ha barátaimnak el szeretnék valami nagyon fontosat mondani művészetről, zenéről, s szeretném, hogy velem együtt hallani kezdjék Hamvas Béla sajátos hangját, akkor mindenképpen arról beszélnék, hogy milyen volt Hamvas kapcsolata a zenével. Esszéi alapján készítenék egy válogatást, amit egy gyönyörű estén és ragyogó hajnalon végighallgathatnánk, s talán odaadnám nekik ezt az esszém, ami azt próbálta összegyűjteni, hogy mit mondott számos különböző írásában Hamvas Béla szeretett és kritizált zeneköltőiről, mint például Beethovenről, Schumannról, Lisztről és Bartókról. Különösen pedig milyen alapfogalmakat vezetett be a zene kapcsán, amelyek a modern művészet egészére nézve is meghatározóak lehetnének.
– Az alábbi esszé a Napút folyóirat 200-dik ünnepi lapszámában jelent meg. A DRÓTon most elolvashatjátok a teljes szöveget.
Hamvas humora nem a humoristák és parodisták humora, nem a fekete humor, végképp nem a genitáliáknál és közhelyeknél feljebb nem emelkedő profán humor, hanem valami, amit Hamvas Béla fehér humornak is hívott. Humorisztikát vagy humormisztikát írt-e Hamvas? Mi az a vaulting ambition? És mi a legfontosabb az életben? A DRÓTon most kiderül. Vagy nem.
Angliában tanult, az első magyar női autóvezetők egyike volt, a Duna deltájánál és Erdélyben figyelte és írta le a madarakat, a második világháború alatt megmászta a Dolomitokat, Rómában vált költővé és nyolcvan évesen, harmadik férje mellett találta meg a boldogságot.
Békássy Éva, Békássy Ferenc húga nyilatkozott 1996-ban, egy évvel a halála előtt a Szombathelyi Televíziónak. A szerkesztők 2015-ben a költő halálának századik évfordulóján a felvételt megtalálták és elküldték nekünk. Külön köszönet Tanai Ibolya műsorvezetőnek, hogy felhívta erre az értékes filmre figyelmünket.
De ki volt Békássy Éva?
„Ötven évvel Hamvas Béla halála után elmondhatjuk, hogy valójában senki sem ismeri teljesen sem Hamvas Béla életét, sem életművét, hiszen e kettő egy. Én sem. Igazán méltó ez a Karnevál szerzőjéhez, s egyszerre tragikus és komikus, ha úgy tetszik humormisztikus.”
Gecse Balázs Gergőt Franciaországban az országúton poroszkálva, szekere mellett elütötték és meghalt. Harminckét éves volt. Jó lett volna, ha hazatér és tanít. Elmondja, hogy milyen szabadnak lenni. Most már nem maradt más, csak a története, amit nem szabad elfelejtenünk.
Régen is írtam vasárnapi leveleket. Olyasmiről, hogy hol jó ülni és hogy miért jó sétálni, meg hogy mit szeretek éppen enni. Most egy vasárnapi sétámat mesélem el Szentendrétől Budapestig, Albrecht Emese kiállításától A legkisebb óceánig.
Hamvas Bélát, mint jelentős írót és kiemelkedő gondolkodót több ízben is előszeretettel sodorták olyan kontextusba, amelyből azt a messzemenő következtetést lehetne levonni, hogy Hamvas antiszemita, fasiszta, vagy netán éppen kommunista lett volna, esetleg, hogy egyetértett volna a háborúval. – Weiner Sennyey Tibor előadását olvashatják és tekinthetik meg a DRÓTon.
Weiner Sennyey Tibor Békássy Ferencről tartott előadást a 46. Tokaji Írótáborban, aminek az első világháború irodalma volt a témája. Az előadás a DRÓTon most megtekinthető.
Hamvas Béla és a humor kapcsán tartott előadást Weiner Sennyey Tibor a 10. Bor, Mámor, Bénye fesztiválon, Erdőbényén.