Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei 'A méhészet művészete' című esszékötet, továbbá az 'UGAR' című verseskötet.
A DRÓT alapítója 2000 óta és az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
„Az igazság az, hogy Baudelaire és Ady azzal a rettenettel szembesült, amit Edgar Allan Poe és H. P. Lovecraft annyira jól leírt, és ők rettegés helyett, terápiát kerestek, amihez a megfelelő szert maguknak a hasisban és a borban találták meg.” – 1919-ben ezen a napon halt meg Ady Endre. Ez alkalomból elolvashatjátok a DRÓTon Az extázishoz való jog, avagy Baudelaire és Ady a Pimodán Palotában című esszét Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című, 2015-ben megjelent könyvéből. Ha tetszett: adjátok tovább.
Színház után későn érünk az állomásra. Ritkán engedhetjük meg magunknak, de legalább néha, ha zuhog, ha nyolc fok van és este tíz, akkor talán lehet, hogy taxiba üljünk. A taxis, nagy bajuszú ember, hosszasan gondolkozik, hogy két rongyért felvigyen-e a hegyre, és miközben tűnődik, hagyja, hogy álljunk az esőben. Már ekkor elöntött valami sötét sejtelem, de érdekelt mi lesz. Elindultunk, és két perc sem telt bele, már zúdult is a panasz áradat: „Régen minden jobb volt, főleg az utak. Meg a kereset. És a foci. Főleg a foci.”
207 éve született Edgar Allan Poe amerikai költő, novellista. A költő születésének alkalmából a DRÓTon most olvashatjátok Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című 2015-ben megjelent könyvéből a Poe és Lovecraft titkaival foglalkozó esszét.
2014. december 9-én aláírták a paksi bővítésről szóló szerződést. Most akkor a piros vagy a zöld gombot nyomjunk?
Életről és halálról, hitről és tudásról, saját otthonáról, a megállás fontosságáról, a Jack London emléktúra titkos részleteiről, arról, hogy az irodalom ajtó, és a pipáról beszélgettünk Centaurival az első videóinterjú harmadik, befejező részében.
„Azt gondolom, hogy nekem az a véleményem, hogy tulajdonképpen, izé, ööö…” – és akkor kapcsoltam ki a kisrádiót. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez egy abszurd hely, ahol majdnem mindenki halálosan komolyan veszi magát, s kevesen őszinték, kedvesek, jók…
Formanek Csaba a budapesti színházi élet egyedi figurája, akit a kezdetektől fogva követek, figyelek, becsülök. Csaba két darabomat is megrendezte, eljátszotta az általam megírt Diogenészt, és közben – talán nem túlzok –, barátok lettünk. Ez az írás nem a közös darabokról, a Radikális Szabadidő Színházról, nem az elmúlt évekről, és még csak nem is a barátságunkról fog szólni, hanem a Bádogelefánt kapcsán arról, hogy mi az igazi színház, mi az igazi költészet, mi az igazi művészet és élet. Nagy szavak. Azok.
Milyen volt Szepes Mária és Hamvas Béla között a kapcsolat? Miért és hogyan mentette meg Hamvas a Vörös Oroszlánt? Milyen elképzelései voltak Szepes Máriának örök életről, halálról és újjászületésről? 2015. december 6-án Szepes Mária emléknapot tartottak, ahol az első előadást Weiner Sennyey Tibor tartotta. Az előadás esszé változatát olvashatjátok most a DRÓTon. – Megjelent 2015. december 13-án a DRÓTon.
„A férfi, míg zeng a zsoltár, / Meg se mozdul, hideg rázza, / Bár megszületik a megváltó, / Asszony hozza a világra.” – Boldog Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának, szerzőjének és alkotójának a DRÓT szerkesztősége.
„A Próza Nostra szerkesztői felkértek néhány írót, hogy írjunk mindannyian pár soros ajánlót arról a könyvről, amelyiket a legjobbnak tartottuk 2015-ben és fényképezkedjünk le az ominózus művel. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak ez rendkívül könnyű feladat lenne. Nekem nem.”- Weiner Sennyey Tibor írása 2015 legjobb könyvéről és felkavaró képek lapunk főszerkesztőjéről! A 25 éves Atlantisz könyvkiadót ezzel az írásunkkal köszöntjük a DRÓTon.
