Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei 'A méhészet művészete' című esszékötet, továbbá az 'UGAR' című verseskötet.
A DRÓT alapítója 2000 óta és az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
„Történelem iránt rajongó emberként mindig is kíváncsi voltam, milyen lehet egy valódi válságot átélni. Ez a válság pedig előhívta belőlem a saját küldetésemet. Megmutatni a világnak az izraeli nézőpontot – mert bár a világ folyamatosan Izraelről beszél, az a perspektíva, amit én képviselek, vagyis az izraeli fősodor, szinte soha nem jelenik meg.” – vallja Oren…
“As someone who loves history, I always wondered what it’s like to live through a real crisis. And this crisis pulled my purpose out of me: to show the world the Israeli perspective — because even though the world talks about Israel nonstop, the perspective I represent, what I would call the Israeli mainstream, is…
A világirodalom amennyire az emlékezet, annyira a felejtés története is. Sokszor csupán technikai okokból, máskor szándékosan felejtettünk el olyan műveket, amelyek ma a közös tudásunk alapját képezhetnék — sőt, választ adhatnának égető kérdéseinkre is. Miről lesz szó? ❓ Mi mindent felejtettünk el az irodalomból és miért? ❓ Ki volt az első költő? ❓ Hogyan tűnhetett…
Az lehet, hogy Krasznahorkai László most átvesz egy Nobel-díjat, de közben elveszett a pontja és ez a pont nálam van. A történet ott kezdődött, hogy éppen huszonegy éves voltam, amikor Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat és egy vonaton utaztam Szeged és Budapest között. Most negyvennégy éves vagyok, amikor Krasznahorkai László kapta meg a Nobel-díjat és…
Amikor Müller Miklós Radnótiról és Fanniról készült képeit nézzük, akkor egy nagy művész különösen szépen és szeretettel megkomponált klasszikus fotográfiái vannak előttünk. Müller képei kiegyensúlyozottak, bár néha különösen érzékiek. Van egy fotója Gyarmati Fanniról, amely kétségtelenül a költő múzsáját mutatja. – október 7-én Radnóti-esttel indul a Kettőspont Irodalmi Színpad őszi-téli rendezvénysorozata. Ez alkalomból közöljük Weiner…
Milyen kertész volt? Mit gondolt a földművelésről és arról, hogy a kertésznek hogyan kell hozzáállni a kertjéhez? Igaz, hogy belépett a kommunista pártba és kiváltotta a földmunkás igazolványt? Weiner Sennyey Tibor esszéjéből mindez kiderül a DRÓTon.
🎭 A Szókratész védőbeszédét és a Diogenészt mutattuk be a Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik estjén, amit megelőzött egy rövid beszélgetés a két művésszel, akik az ókori filozófusok bőrébe bújtak: Ács Tamással és Formanek Csabával – ezt láthatjátok ezen a felvételen, amiben néhány rövid részlet is felvillan az előadásokból.
Több méhecske járt már a világűrben, mint ember – de vajon képesek lennének túlélni egy hosszú űrutazást, vagy beporozni a Mars üvegházait? És mi, emberek: készen állunk elhagyni a bolygót, ha itt már élhetetlenné válik? Weiner Sennyey Tibor esszéje részlet ‘A méhészet művészete’ című kötetből és a tudományos kísérletek és mélyebb filozófiai kérdések határmezsgyéjén jár – az űrutazás és az apikultúra kapcsolatáról, jövőnkről és a természet megmentéséről szól.
Allen Ginsberg 1972-ben, egy New York-i interjú közben spontán dalt improvizált barátjáról, Bob Dylanről. Ezt a különleges, eddig kiadatlan verset most olvashatjátok először magyarul, Weiner Sennyey Tibor fordításában. A vers egyszerre vallomás Dylan visszavonulásáról, a hatalom elengedéséről és a „kék dolgok világáról”. Hallgassátok meg a dal történetét és olvassátok a szöveget — csak a DRÓTon!
📚 Ünnepi-e még a Könyvhét?
Weiner Sennyey Tibor gondolatai a kortárs magyar irodalom láthatatlanságáról, a könyvheti katalógusok színvonaláról, és arról, hogyan silányul egy kulturális ünnep közönséges vásárrá.
Személyes, kritikus és elgondolkodtató írás egy író tollából, aki nemcsak résztvevője, de krónikása is a hazai irodalmi életnek.
👉 „Az Ünnepi Könyvhét nemcsak egy vásár, hanem egy kulturális misszió is lehetne. Ehhez azonban láthatóvá kellene tenni azt, ami most eltűnik a sorok és a standok mögött: a kortárs magyar irodalmat.”
📖 Az írás eredeti változata a Magyar Hang 2024. június 14-i számában jelent meg. Most teljes terjedelmében olvasható a DRÓTon.