Az ókorban nem unatkoztak az emberek. Nem volt rá alkalmuk. Mert mindig volt mit csinálni. Kórházak sem voltak. Az orvosok házhoz jártak, persze csak a gazdagok házába. A többieknek maradtak a kuruzslók. Azok az orvosok sem tudtak sokkal többet, mint a maiak, hiszen akkoriban is meghaltak a betegek, mint ma.
A mérték és a minőség hiányzik az életünkből és ez csak tükröződik az alkoholhoz való viszonyunkban.
Azt vállaltam, hogy egy hónapig igyekszem odafigyelni erre, s tíznaponta leírom tapasztalataimat. Továbbá két ötletem is van, amivel csatlakoznék ehhez az akcióhoz, az egyik az első Országos Spájzszépségverseny és a másik: a Méhbarát Kertek kampány. Mindezekről kicsit később, előbb lássuk az elmúlt tíz nap tapasztalatait.
„Meditációs objektumok – kortárs művészeti kiállítás Hamvas Béla tiszteletére” címmel nyílt tárlat 31 kortárs művész részvételével Nagyváradon 2023 szeptember 23-án. A Magyar Művészeti Akadémia a főpásztori rezidencia második emeleti kiállítótermeiben rendezte meg Hamvas Béla emlékkiállítását, a filozófus-író születésének 125. évfordulója alkalmából. A kiállítás kurátora, Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész felhívására 31 képzőművész, 20 magyarországi és 11 erdélyi magyar alkotó készítette el Hamvas Béla-reflexióját. A kiállítás megnyitószövegét és katalógusának előszavát Weiner Sennyey Tibor írta, amit a DRÓTon most olvashattok. A teljes esszé a Kortárs folyóiratban lesz majd olvasható. A nagyváradi püspöki palota második emeleti kiállítóterében a kiállítás nyitvatartási napokon megtekinthető 2023 december 10-ig. Kiállító művészek: Aknay János, Barabás Márton, Bodoni Zsolt, Bocskay Vince, Bukta Imre, Elekes Károly, Ferencz S. Apor, Ferenczi Zsolt, Gaál József, Jakobovits Márta, Jovián György, Kárpáti Tamás, Kerekes Gyöngyi, Kuti Dénes, Lajta Gábor, Lakatos Gabriellla, Márkus Péter, Miklós Árpád, Móser Zoltán, Nagy Árpád Pika, Orosz Csaba, Palkó Tibor, Pataki Tibor, Stefanovits Péter, Szabó Anna-Mária, Szilágy V. Zoltán, Szurcsik József, Ujvárossy László, Vargha Mihály, Verebes György, Viczeffy László és Weiner Sennyey Tibor.
Mi volt a közös André Kertészben, Andy Warholban, Tarkovszkijban és Ulayban? Hát persze, hogy a Polaroid! Első tapasztalataim az új Polaroid I-2 fényképezőgéppel.
Újra és újra felélednek különböző híresztelések, hogy Petőfi Sándor nem is 1849-ben, hanem 1856-ban halt meg Barguzinban. A történet ismert, számtalanszor írtak róla, erősítették és cáfolták meg, derítették ki, hogy a barguzini csontok alapján Petőfi nő volt és hasonlók. De vajon miért olyan fontos nekünk, hogy Petőfi tovább éljen? Ki nekünk ma Petőfi Sándor? Weiner Sennyey Tibor előadása a szentendrei Nyitott Templomok Fesztiválján hangzott el és a DRÓTon most megnézhetitek.
Eredetileg 1290. július 10-én, éjszaka, Körösszeg várának árnyékában egy sátorban játszódna ez a dráma, de lehetséges, hogy mégis inkább napjainkban egy cirkuszi előadáson, gengszterek között a kaszinóban, vagy akár egy házibuli keretein belül történik mindez. Weiner Sennyey Tibor a Méhes György drámaíró pályázaton második díjat nyert, mindeddig be nem mutatott drámáját a DRÓTon az államalapítás ünnepe alkalmából tesszük közzé. Olvassatok kortárs költőtől magyar királydrámát!
„…mind a ketten költők voltak. És egy nőnek Magyarországon egy nagy költő, óriási költő árnyékában élni olyan megpróbáltatás, amivel rendszerint nem szoktunk számot vetni.” – Sok előadást tartottam az elmúlt években Hamvas Béláról és Weöres Sándorról is. Visszatérő kérdés volt a közönség részéről, hogy volt-e gyerekük nem volt és ha nem, miért nem? – Weiner Sennyey Tibor esszéjét Weöres Sándor születésének 110-dik évfordulója alkalmából közöljük.
Mi a mesterséges intelligencia szerint a boldogság? Mi a szellem? Mi a lélek? Van-e humorérzéke? Megkérdeztük a mesterséges intelligenciától, hogy tulajdonképpen mi is „ő”, milyen veszélyeket rejt, mit „gondol” a mesterséges intelligenciával szemben megfogalmazott félelmekről, az emberekről, az emberiség jövőjéről? Az OpenAI GPT-3-as nyelvi modul kifejtette, hogy szerinte „az ilyen interjúk segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a mesterséges intelligencia szerepét és hatását az emberi életben, és felhívják a figyelmet azokra az etikai és társadalmi kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznünk.”
Hogyan keletkezett a dráma? Miért nincs demokrácia dráma nélkül? Milyen drámát írni és mi az a katarzis? Miért elengedhetetlen mindez a normális emberi élethez? Ezeket a nem könnyű kérdéseket tettem fel magamnak, de „hát ha nem könnyű, akkor nem könnyű”. Hogyan is várhatnám, hogy bármi, ami a művészet egyik legkomplexebb megnyilvánulásával kapcsolatos az könnyű lehetne? Pedig lehet, hogy csak én vagyok „rossz költő”, aki képtelen megfogalmazni valamit, ami „emberi, nagyon is emberi”.