Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész. Legutóbbi könyvei a ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ és a ‘Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai’ és 'A méhészet művészete' című kötetek.  Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója. Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.

„Az elmúlt kilenc év csapatmunka volt”

Milyen munkát végzett Szentmártoni János az utóbbi kilenc évben a Magyar Írószövetség elnökeként és miért nem akar most elnök lenni? Mit gondol a Stádium-botrányról, a Magyar Művészeti Akadémiáról, az Írószövetség többi írószervezettel való kapcsolatáról, a JAK megszűnéséről, a KMTG létrejöttéről, a PIM új igazgatójáról, az írószövetség székházáról? Mi a véleménye a két új elnökjelöltről, Erős Kingáról és Madár Jánosról?

Hamvas Béla fügefája

„Korcsula fölött, ha az ember túlmegy a temetőn, délkelet felé, nem nagy füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel- és visszahajlik. Augusztusban illatos, sötétibolya, zsíros, mézízű füge terem rajta. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép.”

– írja Hamvas Béla a Fák című esszéjében, ami egyébként mottója szerint inkább költemény, ahogy ez az írás is műfaji határokon mozog. Írtak róla, hogy magyar turistáknak mutogatják ezt a fát, de igazán nem sokan kíváncsiak rá. Kép nem született róla, pontos helyét térkép nem jelöli. Egyesek szerint csak legenda, hogy Hamvas Béla fügefája egy távoli, dalmáciai szigeten még megvan, mások szerint nagyon is lehetséges.

Bárhogy is legyen, gondoltam, a leghelyesebb, ha utánajárok.

Közös kert

Mert műveltség nélkül nincs valódi gazdagság, nincs valódi boldogság. A műveltséget fejleszteni és mélyíteni kell, s erre az oktatás mellett, az egyik legjobb és legfőbb eszköz a művészet. Különösen jó az, ha helyi művészek teszik ezt, hiszen az ő lehetséges feladatuk saját közösségük művelése, emelése, fejlesztése.

– A DRÓTon a Kultlab50, a győri képzőművészek alkotásai fogászati anyagokból című kiállítás megnyitójának teljes szövegét olvashatják.

Oumuamua

Oumuamua

„Oumuamua, láttad kirabolt földjeink?
Láttad síró folyóink és vérző erdeink?
Ugye, hogy láttad a forró lövegek ezreit,
védtelen vadakat és olvadt jéghegyeink?”

Az Erdei Költőket bemutató sorozatunk utolsó részében az Erdei Költők és a DRÓT egyik alapítója Weiner Sennyey Tibor versét olvashatjátok lapunkon, amit az idei találkozón olvasott fel.

Az Erdei Költők és olvasóik egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.

Ha tetszett: add tovább!