Kemény Zsigmond elveszett
„Ahogy beérünk Pusztakamarásra már messziről észrevesszük a domb tetején álló romos kastély tornyát, kocsinkkal arra hajtunk. A Sütő-emlékház az egyik főutcán van, nem messze tőle a templomkertben magányos fehér márványoszlopon Kemény Zsigmond szomorú mellszobra árválkodik. Ahogy felérünk a dombtetőre igen zord idő fogad.”
Három király éneke
… És még ha térdig is merülünk a sárban, és még ha derékig is süllyedünk a sárban, és még ha nyakig is süppedünk a sárban, és még ha el is nyel minket a világot borító sár, nekünk akkor is kezünk ügyében marad az aranyló fonál…
„Az elmúlt kilenc év csapatmunka volt”
Milyen munkát végzett Szentmártoni János az utóbbi kilenc évben a Magyar Írószövetség elnökeként és miért nem akar most elnök lenni? Mit gondol a Stádium-botrányról, a Magyar Művészeti Akadémiáról, az Írószövetség többi írószervezettel való kapcsolatáról, a JAK megszűnéséről, a KMTG létrejöttéről, a PIM új igazgatójáról, az írószövetség székházáról? Mi a véleménye a két új elnökjelöltről, Erős Kingáról és Madár Jánosról?
Az első tíz nap a száraz novemberből, avagy az értelmiség felelőssége
Letelt az első tíz nap a száraz novemberből. Gondolom nem csak én, hanem, akik velem együtt tartják az alkoholmentes hónapot nagyon érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk. Igaz, nem először vagyok programszerűen absztinens.
Az ismeretlen Weöres Sándor
Az egyik legfontosabb ismeretlen verse Weöres Sándornak – és ez október huszonharmadikán különösen aktuális lenne – a Rapszódia a kivívott szabadságról című, amely két variációban maradt fent a hagyatékban.
Hamvas Béla és a kereszténység
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Hamvas Béla fügefája
„Korcsula fölött, ha az ember túlmegy a temetőn, délkelet felé, nem nagy füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel- és visszahajlik. Augusztusban illatos, sötétibolya, zsíros, mézízű füge terem rajta. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép.”
– írja Hamvas Béla a Fák című esszéjében, ami egyébként mottója szerint inkább költemény, ahogy ez az írás is műfaji határokon mozog. Írtak róla, hogy magyar turistáknak mutogatják ezt a fát, de igazán nem sokan kíváncsiak rá. Kép nem született róla, pontos helyét térkép nem jelöli. Egyesek szerint csak legenda, hogy Hamvas Béla fügefája egy távoli, dalmáciai szigeten még megvan, mások szerint nagyon is lehetséges.
Bárhogy is legyen, gondoltam, a leghelyesebb, ha utánajárok.
Közös kert
Mert műveltség nélkül nincs valódi gazdagság, nincs valódi boldogság. A műveltséget fejleszteni és mélyíteni kell, s erre az oktatás mellett, az egyik legjobb és legfőbb eszköz a művészet. Különösen jó az, ha helyi művészek teszik ezt, hiszen az ő lehetséges feladatuk saját közösségük művelése, emelése, fejlesztése.
– A DRÓTon a Kultlab50, a győri képzőművészek alkotásai fogászati anyagokból című kiállítás megnyitójának teljes szövegét olvashatják.
Oumuamua
„Oumuamua, láttad kirabolt földjeink?
Láttad síró folyóink és vérző erdeink?
Ugye, hogy láttad a forró lövegek ezreit,
védtelen vadakat és olvadt jéghegyeink?”
Az Erdei Költőket bemutató sorozatunk utolsó részében az Erdei Költők és a DRÓT egyik alapítója Weiner Sennyey Tibor versét olvashatjátok lapunkon, amit az idei találkozón olvasott fel.
Az Erdei Költők és olvasóik egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.
Ha tetszett: add tovább!
Weöres Sándor titkos világai
Weöres Sándor csillagkapun utazott más világokba, olyan verseket, rajzokat, térképeket hagyva hátra cetliken, amelyek egy egészen különös és teljesen más, mégis rokon dimenzióról tanúskodik. A Vas Megyei levéltárból és más forrásokból olyan különleges dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a költő eddig csak sejtett, ismeretlen oldalát mutatják meg.