Mítosz nélkül nincsen élet – a Várkonyi-hagyaték sorsa
Ki volt Várkonyi Nándor? Milyen hagyaték került most a Petőfi Irodalmi Múzeumba? – kérdéseinkre Várkonyi Nándor unokája Kende Kata válaszolt.
Ki volt Várkonyi Nándor? Milyen hagyaték került most a Petőfi Irodalmi Múzeumba? – kérdéseinkre Várkonyi Nándor unokája Kende Kata válaszolt.
…hogy kétfelől lehet megközelíteni: az angol-magyar kapcsolatok, illetve a költői kétnyelvűség felől. Az utóbbi, meglehet, az egyik érdekes témája lesz a 21. századnak. Beszélgetés a DRÓTon Gömöri Györggyel.
Barátom volt, nem csak nekem, hanem a magyar irodalomnak és a kultúrának is. – Weiner Sennyey Tibor személyes búcsúja és fotója Szőcs Gézáról.
„Először a vallás megette a hagyományt /
a filozófia megette a vallást /
a morál megette a filozófiát /
az ész megette a morált /
az utolsó fázis: az őrület megeszi az észt.”
Weiner Sennyey Tibor esszéje és előadása a kaposvári Hamvas és a kereszténység című konferenciára íródott. Most elolvashatjátok és megnézhetitek a DRÓTon.
Valójában arra keresem a választ, hogy profánul szólva, egy legkevésbé sem profán témáról: „mi az Isten?”, legalábbis Weöres Sándor szerint mi. – Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Asszondja a világháló csontváz: /
Tapadj jól rám. /
Asszondja a hirdető csontváz: /
Csak kattintsál!
Amikor Weöres Sándorról, az emberről kezdtem el gondolkozni, legalább hét különböző Weöres Sándort tudtam határozottan megkülönböztetni egymástól a saját írásai, a róla szóló emlékezések, a levelezése és az utókorban „élő” képzetek alapján.
Esszé és videófelvétel az előadásról a DRÓTon.
Weöres Sándor csillagkapun utazott más világokba, olyan verseket, rajzokat, térképeket hagyva hátra cetliken, amelyek egy egészen különös és teljesen más, mégis rokon dimenzióról tanúskodik. A Vas Megyei levéltárból és más forrásokból olyan különleges dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a költő eddig csak sejtett, ismeretlen oldalát mutatják meg.
Weiner Sennyey Tibor előadását most megnézhetitek videófelvételről és esszé formátumban el is olvashatjátok a DRÓTon.
Régóta foglalkoztat Rabindranath Tagore személyisége és költészete. 2009-ben megjelent egy novellám a költő balatonfüredi gyógyulásáról, később verset is írtam a hársfáról, amit ültetett. De az igazság az, hogy mindig olyan különösnek éreztem a nevét viselő sétányon a mellszobrot, minél több Tagore írást olvastam, annál inkább. Aztán jobban utánanéztem ennek a szobornak. Ez a szobor nem az, amit 1956-ban az indiai kormány ajándékozott. Az eredeti Tagore-szobrot kicserélték egy másikra.
Lehetséges-e, hogy a már nyolcvan évvel ezelőtt, Németh László és barátai által megálmodott „Kertmagyarország”, egy etikailag, szellemileg és lelkileg egyaránt egészséges ország és benne élő nép lehetne a Kárpát-medencében? Mi volt az „eredeti” elképzelés és hogyan módosíthatjuk ezt az elképzelést 2020-ban? Mi kell ahhoz egyénileg és társadalmilag, hogy Magyarország élhető hely legyen, olyan emberekkel, akik képesek a XXI. század megnövekedett kihívásaira válaszolni?