Itt van ez az igaz történeten alapuló film, Ugandából, amit úgy néz ki, hogy nem mutatnak be Magyarországon. Pedig nagyon jó lenne, ha vetítenék. Nem csak Budapesten, hanem vidéken is. Elmondom miért kellene látnia mindenkinek Katwe királynőjét.
Túllátni határainkon, beidegződéseinken, paneljainkon. Túl a magyar ugaron keringő délibábjainkon. Abbahagyni az üvöltést, nem kiáltani többé a pusztába, csak nyugodtan, csendesen és türelmesen a többi emberhez fordulni. Egy írás 2017-re és a tíz legolvasottabb cucc 2016-ról a DRÓTon.
Nem, ez nem kurzuscím valamelyik egyetemen és nem is tankönyv. Csak egy cikk címe, ami a Hamvasról készült filmről és könyvről szól, és amit érdemes elolvasni és megnézni. MOST!
És valahányszor újra és újra a világóra körbe jár és újra kattan,
mi újra útra kelünk és újra megtesszük hosszú utunkat, mert a
legegyszerűbb tanítás, a legtisztább tanítás, a legnagyszerűbb
tanítás, még a három királynak is, ó, törékeny Jézusurunk, te
tudhatod: mindig újramondható és mindenkor a legszebb.
Szombaton délután Király Levente és Weiner Sennyey Tibor költők versekkel gyűjtenek a szentendrei Árvácska kutyamenhely javára. Ez alkalomból Judhisthíra kutyája címmel részletet olvashattok a Bharatayuddha-ból, az 1060 körül íródott jávai kawi ős-Mahábháratából.
Úgy tűnik a fiatal Békássy legalább annyira szerette a bort, mint a középkorú Hamvas. Ahelyett, hogy most sorban végigmondanám, amit mindenki tud, hogy mennyire fontos volt a görögség Békássynak és Hamvasnak egyaránt, azt javaslom, hogy hajoljunk kicsit közelebb Békássy Bacchusához, töltsünk egy pohár bort és olvassuk lelkesen és szorosan, mert az sokkal többet elmond a bor poétikájáról, mintha még többet mesélnék mindennek a hátteréről. – a DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor előadását, amit a százhalombattai Hamvas Béla Könyvtárban egy borkóstolón tartott, 2016 december 2-án.
Hamvas Béla, amikor azt mondja, hogy „nem lehet semmit sem hárítani”, az annyit jelent, hogy nem lehet semmit sem hárítani. Amikor azt mondja, hogy „lealjasodás volt”, akkor az azt jelenteni, hogy lealjasodás volt. Ilyen egyszerű ez. És amikor arra utal, hogy „a magyarok még egy győztes forradalmat is képesek lettek volna elrontani”, akkor az azt jelenti, amit mond, gondoljunk csak arra, hogy miben élünk most? És erről nem tehet senki más, csak mi.
Van olyan tüntetés Magyarországon, ahol együtt és egy cél érdekében jelenik meg – sokunk mellett – a Ligetvédők rasztafarija: Gregory G Ras, Akkezdet Phiai rappere: Said, a táltos és sámán körökből ismert: Sólyomfi-Nagy Zoltán, vagy a parapszichológia kutatója: Paulinyi Tamás. És ez a tüntetés az, amikor magyarok az amerikai őslakosokért állnak ki.
A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi.
Micsoda hülyeség! Mi az, hogy ne igyunk? Száraz november? Száraz? Akkor édes borokat nem iszunk. Igyunk a száraz novemberre! Vagy mégse?