„A mai politikai élet katasztrofális.” – Thiel Katalin a filozófiai tudományok doktora szerint. A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni?
A 2022-es választások és népszavazás hétvégéjén alkotókat és közéleti embereket kérdeztünk meg arról, hogy elmennek-e és miért mennek el szavazni? Elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója válaszolt kérdéseinkre, aki szerint „Nem az április harmadikai választások a lényeg, hanem az utána következő időszak.”
„Jelenleg „a válság” túszul ejtette a valóságot, és fogva tartja zárt és levegőtlen rendszerében.” – vallja David Cayley kanadai rádiós és író nagyívű esszéjében, amit Lengyel Zoltán fordításában közlünk.
Most, 2021 áprilisában harminc éve, hogy Csengey Dénes író, politikus, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, fájdalmasan korán, mindössze 38 évesen, elhunyt. A Magyar Művészeti Akadémia gondozásában, a Közelképek írókról sorozatban jelent meg Bartusz-Dobosi László Bertha Bulcsu-díjas író 11. önálló kötete, egy monográfia az író életéről, irodalmi munkásságáról. Stenszky Cecília őt kérdezte a könyv és Csengey Dénes aktualitása kapcsán.
2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi fenntartás előnyeit nem győzi hangsúlyozni a kormány, azóta több intézmény erre a sorsa jutott, többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, amely azonban az egyetem és a művészet autonómiáját féltve, hangot adott követeléseinek. – Mit jelent a sokat hangoztatott „modellváltás” az egyetemeken? Az SZFE példáján keresztül Liszkay Lizi, a DRÓT gyakornoka igyekezett összefoglalni erre a kérdésre a választ.
Rufina Bazlova kortárs belarusz művész, jelenleg a Csehországban él, hímzéseiről készült képek bejárták a nagyvilágot, miután ezen a tradicionális fehérorosz művészeten keresztül fejezte ki szimpátiáját a fehérorosz tüntetőkkel, akik az elnök távozását követelik. A DRÓTon most interjút olvashattok a művésszel, aki elmondta, hogy honnan jött neki az ötlet, mi a célja ezzel és mit üzen a magyar olvasóknak, különösen a Színház és Filmművészeti Egyetem kapcsán.
„A most elfogadott Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben erősen ismeretközpontúak a nyelvvel, a nyelvtannal kapcsolatos tartalmak. Nem jelenik meg a kompetenciafejlesztés módszeresen kidolgozott folyamata. A kompetenciafejlesztés háttérbe szorulását az óraszám csökkentése és az ismeretanyag mennyisége, elrendezése is erősíti. Ugyanakkor az ismeretanyagnak nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is súlyos problémákat vet fel. … A fenti megállapításaink szerint a bevezetésre kerülő NAT és kerettanterv nem segíti, hanem sokkal inkább gátolja az anyanyelvi nevelés megújítását, a tanulók kompetenciáinak a fejlesztését.”
Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.
Íróval, költővel találkozni kamaszkorban sorsfordító lehet. … A mostani NAT akkor végződik az irodalomoktatás szempontjából 70-es évek, amikor megszülettem. … Viszont a dolgok alapvetően megváltoztak – az írók és a költők aligha vannak ma karnyújtásnyira.
Ez az a tíz pont, amiben a Történelemtanárok Egylete összefoglalta véleményét az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről. A teljes szöveget és a forrást is közöljük a DRÓTon.