2025. március 27-én meghalt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a vajdasági magyar irodalom kiemelkedő alakja, a magyar irodalom korszakos jelentőségű alkotója, közölte a hírt a család. 84 éves volt. Mi most a DRÓT archívumából két különlegesen értékes anyaggal emlékezünk a költőre: egy hangfelvétellel és egy archív videófelvétellel.
Az élet alapvetően mégiscsak inkább vicces és szerencsére csak kevés időt kell hülye kormányablakban a hülye hivatalnokokkal bajlódnunk. Az embereknek is remek a humorérzéke.
Vegyük például a 15. fejezetben már emlegetett El Escorial pénztárosát, aki arra a kérdésre, hogy vajon akadálymentes-e az El Escorial látogatók előtt nyitva álló része, azt a frappáns választ adta, ha fel tudok állni a székből és felmenni a kétezer lépcsőn, akkor igen.
Újra és újra felélednek különböző híresztelések, hogy Petőfi Sándor nem is 1849-ben, hanem 1856-ban halt meg Barguzinban. A történet ismert, számtalanszor írtak róla, erősítették és cáfolták meg, derítették ki, hogy a barguzini csontok alapján Petőfi nő volt és hasonlók. De vajon miért olyan fontos nekünk, hogy Petőfi tovább éljen? Ki nekünk ma Petőfi Sándor? Weiner Sennyey Tibor előadása a szentendrei Nyitott Templomok Fesztiválján hangzott el 2023-ban és a DRÓTon most megnézhetitek.
Noha huszonöt év alatt volt időm belemélyedni Hamvas Béla életművébe, és publikáltam is néhány szöveget Hamvasról, akinek nagyon sokat köszönhetek, egy ideje elriaszt ettől az életművet hajmeresztő módon félreértelmező, Hamvast valamiféle gurunak beállító, önmagukat Hamvas-szakértőnek kinevezők hada. Úgy tűnik, ebben az országban mindenki ért Hamvashoz, csakúgy, mint a közgazdasághoz, a focihoz és a politikához. Magam azt hiszem, úgy húsz év elmélyedés szükséges, na nem Hamvasban, hanem az általa felsorolt hagyományok közül legalább kettőben, hogy róla valaki beszélni merjen…
Ezzel a két verssel Stenszky Cecília első kötetének, a ‘Sötét anya’ című verseskötetnek bemutatójára invitálunk mindenkit, akit érdekelnek a versek, a kortárs költészet. A könyv bemutatója Budapesten 2025 február 19-én, fél hattól lesz az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.
Weiner Sennyey Tibor új verseskötetének bemutatója Szegeden 2025 február 13-án, este nyolctól lesz a No Milk Today klubban. A szerzővel Boldog Zoltán fog beszélgetni. Közreműködnek Formanek Csaba, továbbá Bék Timur, Burg Balázs és Nagy Dániel (Dibur beg a Döbbieg). Ez alkalomból a DRÓTon két verset olvashattok a kötetből.
„2024-ben Magyarországon miután szeretném meghosszabbítani a lejárt parkoló igazolásomat, közlik velem, hogy semmiben sem felelek meg a jogszabályoknak, az előző igazolást sem kellett volna megkapnom, meg különben is, hogy képzelem, hogy majd bemegyek a belvárosba és beparkolok valami kényelmes helyre! Akkor hová fogják tenni a luxusautókat?! De semmi baj, mert itt mindenre van jogszabály, a luxusautók parkoltatására is, és nekem itt ha fene fenét eszik is, akkor sem lesz jogtalanul bitorolt parkolókártyám. Tanuljam meg, hogy hol a helyem…”
Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozata olyan sikeres volt a DRÓTon, hogy 2025 márciusában a MAGVETŐ könyvkiadónál jelenik meg. Néhány további részletet a megjelenésig még olvashattok lapunkon, most például arról, hogy miképpen nézett és néz ki az akadálymentesség Amerikában, Brüsszelben és Budapesten.
„Nem hagyhatom ki a történetből azonban 1956. október hatodikát. Ez a nap volt, utólag visszatekintve, október huszonharmadika „főpróbája”. Ezen a napon temették újra Rajk Lászlót és három kivégzett társát (egyikükről, Szalairól, már beszéltem korábban az 1949-es évvel kapcsolatban), jelképesen az egész magyar sztálinizmust, amely ugyan csak pár évig tartott, de rengeteg szenvedést okozott.” – Gömöri György életrajzi visszaemlékezését 2024 végén a Savaria University Press adta ki. A DRÓTon most részletet olvashattok a könyvből és visszanézhetitek az Írók Boltjában tartott könyvbemutatót is, ahol a szerzővel Süth Gabriella szerkesztő és Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélgetett.
Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozata olyan sikeres volt a DRÓTon, hogy 2025-ben a MAGVETŐ könyvkiadó fogja kiadni. 🙂 Néhány további részletet a megjelenésig még olvashattok lapunkon. Most éppen azt, amikor szerzőnk felteszi a kérdést, hogy ha van jogunk dönteni a halálról, akkor lehet-e jogunk dönteni az életről is? Majd pedig elmeséli, hogy hogyan került ezen kérdés megválaszolhatatlansága nyomán Amerikába…
„Ez a szeretet volt most is a mi lámpásunk ezen a hosszú sötét
éjszakán, míg lelked világok között bolyongott. Ezért érkeztünk
ide, mi ezért jöttünk hóból, ezért jöttünk sárból és a sivatag porából.
És valahányszor újra és újra a világóra körbe jár és újra kattan,
mi újra útra kelünk és újra megtesszük hosszú utunkat, mert a
legegyszerűbb tanítás, a legtisztább tanítás, a legnagyszerűbb
tanítás, még a három királynak is, ó, törékeny Jézusurunk, te
tudhatod: mindig újramondható és mindenkor a legszebb.”
– részlet a szerző, most megjelent UGAR című kötetéből.