Jó hangulatú, csaknem kétórás sajtótájékoztatót tartottak a Saul fia alkotói Budapesten, május 28-án. A rendező Nemes Jeles László és a főszereplő Röhrig Géza mellett jelen volt a társforgatókönyvíró Clara Royer, Molnár Levente színész, Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek, Zányi Tamás a film hangmérnöke, Matthieu Taponier vágó, Rajk László látványtervező és Zabezsinszkij Éva casting director, akik beszéltek az alkotásról mint filmről, bemutatták elkészültének mesterségbeli, szakmai oldalát.
A holokauszt tabu témái közül az egyik utolsó a Sonderkommando működése.
A haláltáborok foglyaiból álló „különítményt” kényszerítették a gázkamrák körüli munkákra, a megsemmisítésre ítéltek beterelésére és a holttestek krematóriumba szállítására. A Sonderkommando tagjaira mint a titkok őrzőire biztos halál várt néhány hónapon belül. Ebben a felfoghatatlanul kegyetlen közegben játszódik Nemes Jeles László filmje. Itt találkozunk Saul Ausländerrel, aki az egyik holttestben a saját fiát véli felismerni és onanntól nem a szökés vagy a túlélés lesz élete egyetlen célja, csakis az, hogy a fiúnak megadja a végső tisztességet, a hagyományos temetést.
A rendező a sajtótájákoztatón elmondta, hogy a sonderkommandósok titokban írt, fennmaradt jegyzeteit olasva jutott a forgatókönyvírás gondolatáig. Amikor az ötlettel megkereste Clara Royer-t (a filmet eredetileg Franciaországban készültek leforgatni, többségben francia alkotókkal), ő már tudta, hogy Nemest régebb óta foglalkoztatja a téma és örömmel vállalt részt a munkában. A forgatókönyvvel Franciaországban az utolsó körig eljutottak, végül mégsem kaptak anyagi támogatást, mert bár a döntnökök úgy ítélték meg, hogy ennek a filmnek el kell készülnie, mégis rizikósnak találták, így került végül a Magyar Nemzeti Filmalap elé. Royer leszögezte, hogy
nem az volt cél, hogy afféle „Holocaust Best of” készüljön,
sokkal inkább az emberi történet bemutatására akarták fektetni a hangsúlyt.
A Sault alakító
Röhrig Géza szerint „Magyarországon az emberek elkezdtek nem törődni egymás fájdalmával”
– ezért tartja fontosnak, hogy a filmet minél többen lássák és beszéljenek róla. Mivel nem profi színész, adódott a kérdés, hogyan készült fel a szerepre? Elmondta, hogy a témában való alapos elmélyülésen, olvasáson kívül sokat segített, hogy rengeteget próbáltak és azalatt megszokta a kamera közelségét. A felkészülést és a munkafolyamatot úgy írja le, mint egy „epidurális érzéstelenítést”, folyamatos zsibbadtság, a Sonderkommandós élete egy folytonos, változatlan borzalom, amibe a váraltan felismerés betör.
Röhrig kiválasztásával némi rizikót vállaltak a készítők, Zabezsinszkij Éva casting director beszámolójából megtudtuk, hogy a kezdetektől egy zárt, titkokkal teli arcot kerestek. Az ismert színészek eleve kiestek és már-már úgy tűnt, hogy megtalálták a főszereplőt, amikor ráeszméltek, hogy a körükben ül Saul, és az nem lehet más, mint Röhrig Géza.
Molnár Levente a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze
ugyancsak nehéz feladat előtt állt a Saul fiában, minimális színészi játékkal kellett megjelenítenie a figuráját. Szerinte nagyban hozzájárult a sikerhez az a bizalom, amiel a rendező fordult a színészek felé, akik maguk alakíthatták ki a karakterüket.
A nézők figyelmének folyamatosan „egy csatornában” tartása kihívás elé állította az operatőr Erdélyi Mátyás mellett a vágót is.
Matthieu Taponier elmesélte,
hogy más produkcióktól eltérően igen szoros együttműködésre volt szükség kettejük között. Nemes hozzátette, hogy „végig a szakadék szélén” táncoltak a forgatással, mert a snittek végét pontosan tudták, így ezekhez ragaszkodni kellett, különben szétesett volna az egész kép világ.
„Ez a film nem szereti a zenét” – mondta Melis László. Hagyományos értelemben nem is volt terben a zene, a film alatt zörejekből és alaphangokból kreált hanghatások szólnak.
Cannes-ban Vulcanus-díjjal ismerték el Zányi Tamás hangmérnöki munkáját,
amelyről elmondta, hogy a cél, hogy egy önálló hang-világgal tegye teljesebbé az alkotást, úgy látszik, megvalósult. A munkát nehezítette, hogy külön oda kellett figyelni arra, hogy a különféle mozitermekben másképp szólalhat meg a film.
Végül megtudtuk, hogy Nemes Jeles László már tervezi következő filmjét, melyen több mostani alkotótársával együtt dolgozik. Az 1910-es történet, Budapesten játszódik és egy fiatal nőről szól.
A magyar mozikban június 11-től látható a Saul fia – előzetes:
