„Akár írhatnék egész nap…” – Művészek járvány idején 3.

Nagy M. Hedvig, fotográfus

Március 16-án nyílt volna meg az RS9 Színházban a Minek Kollektíva Szilánkok című, harmadik kiállítása. Nagyjából fél év ment el a szervezésre, de most a járvány miatt az egészből nem lesz semmi. Időigényes egy ilyen kiállítást összerakni. Egyrészt négyen vagyunk a Kollektívában, másrészt a megnyitón a Hajszáloptika Képirodalmi Hálózat tagjai léptek volna fel, a képeinkre írt szövegekkel. Ehhez a koncepciót ki kellett találni, a megnyitó műsorát összepróbálni. Nyolc ember szabadideje és energiája ment ideiglenesen a kukába. Hogy mikor lesz a kiállításunkból valami, azt egyelőre nem tudom.

Ha nem lenne járvány, most biztos összeülnénk egy kocsmában, hogy kitaláljuk, mi legyen. Csak hát nem ülhetünk össze.

Ferdinánd Zoltán, író

Én tulajdonképpen szerencsés vagyok, mert még a nyáron „leköltöztem” vidékre. Mondjuk, ha Budapestről nézzük, akkor inkább felköltöztem, mert Esztergom Budapesthez képest északra van, de ez most mindegy. Ráadásul ki gondolta volna, hogy a munkanélküliségnek is vannak előnyei. Már azon kívül, hogy nem kell dolgozni. Akár írhatnék egész nap. Nekem egy karantén még jól is jönne, legalább rá lennék kényszerítve. De nem, én inkább beléptem egy punkzenekarba, hogy

most azon agyaljak a többiekkel, hogy akkor megtartsuk- e a holnapi próbát a kurva járvány miatt (a próbaterem egy kocsma pincéjében van), vagy inkább halasszuk el – ki tudja, meddig.

A dobosunk ráadásul párkányi, szóval még az se biztos, hogy átengedik a hídon, mert Szlovákia időközben lezárta a határt.