A DRÓTon a választások előtt költőket, írókat, filozófust és történészt kérdeztünk a szavazásról és véleményükről. Most, a választások után visszatértünk hozzájuk, és megadtuk a lehetőséget, hogy aki szeretné értékelje az eredményt és mondja el a gondolatait.
A választások előtti kérdéseinket húsz embernek küldtük el, végül hatan válaszoltak. Korábban Vörös István költő, Bék Timur költő és tanár, valamint Bíró Zsófia író és Tillmann J. A. filozfófus és Kiss Judit Ágnes költő – a sorozat zárásaként pedig – Ungváry Krisztián történész válaszait közöltük. A választások után eddig Bíró Zsófia válaszait olvashattátok lapunkon, most Kiss Judit Ágnesét.
—
Weiner Sennyey Tibor, DRÓT: Mit éreztél a választás napján? Volt-e olyan pillanat, amikor azt érezted: valami végleg megváltozott? Erre számítottál?
Kiss Judit Ágnes: Izgultam, mint egy vizsga előtt. Fel-alá járkáltam, mint a ketrecbe zárt oroszlán. Barátokkal töltöttem a délután, mind a négyen egyik híroldalról a másikra szörföztünk. Úgy indultam haza a 62%-os feldolgozottság idején, hogy kételkedtem az eredményben. Az autóban hallottam Orbán beszédét, azt főleg alig mertem elhinni. Aztán a Batthyány téren nem tudtam átmenni autóval, annyi ember gyűlt oda, akik – úgy látszik – el tudták hinni, és örültek. Most, a választás másnapján még mindig nem merem elhinni, hogy vége a rendszernek. Harminc napig még ez a párt kormányoz – rendeleti úton. Nem tudjuk, mire képesek. Illetve tudjuk, mire képesek.
WST, DRÓT: Hogyan értelmezed a választás eredményét? Szerinted ez elsősorban a korábbi rendszer bukása, vagy egy új politikai erő megerősödése?
Kiss Judit Ágnes: Bár a propaganda mindent átszőtt, és nagyon sok, túl sokan dőltek be nekik, mégis egyre több ember volt, aki a saját bőrén tapasztalta meg a rendszer aljasságait – és ezzel együtt azzal is szembesült, hogy hazudtak neki. A társadalom legsúlyosabb hibája az volt, hogy nem volt szolidáris egyik szelete a másikkal. A tanártüntetésekre főleg tanárok mentek, a nők elleni erőszakkal kapcsolatos megmozdulásokon nők vettek részt. Nem tudom, ez változott-e, változik-e valamelyest, de jött egy ember és egy mozgalom, ami ezt a sok irányból érkező és sok irányba húzó elégedetlenséget egy mederbe (folyómederbe) tudta terelni.
Ehhez a bukáshoz kellett a régi rendszerben való csalódás, kellettek a politikába „belenövő fiatalok”, és kellett az a politikai erő, amelyben volt elég bátorság és energia önkénteseket toborozni, országot járni.
WST, DRÓT: Mi vezetett idáig? Egy hosszú folyamat végpontját látjuk, vagy volt egy konkrét fordulópontot?
Kiss Judit Ágnes: Ha volt fordulópont, a kegyelmi ügy volt az, amikor valódi és jogos indulatok ébredtek sokakban a kormány ellen, ami vizet prédikált, gyerekvédelemmel kampányolt, és pedofil ügyben érintettnek adott kegyelmet. Ez hozta Magyar Péter színre lépését is.
Ugyanakkor hosszú folyamat volt. Egyre több csalódott és kisemmizett ember, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás, a gazdaság lezüllesztése, amit egyre kevésbé tudtak ellensúlyozni osztogatással, megfélemlítéssel vagy bűnbakkereséssel.
WST, DRÓT: Mit jelent szerinted az új kormány kétharmados felhatalmazása – politikai és erkölcsi értelemben is?
Kiss Judit Ágnes: Olyan felelősséget, amit 2010-ben a Fidesz kapott. Olyan lehetőséget, amivel 2010 óta a Fidesz nem élt. Nemcsak vissza kell állítani a demokráciát, újra szétválasztani a hatalmi ágakat, a fékek és ellensúlyok rendszerét, vissza kell szerezni a demokráciába vetett bizalmat is. Sok időbe fog telni az eldurvult közbeszéd megszelídítése.
WST, DRÓT: Mitől függ, hogy ez valódi rendszerváltás lesz-e, és nem pusztán hatalomváltás?
Kiss Judit Ágnes: Attól, hogy az új kormány saját magával kapcsolatban is megteremti-e kritika lehetőségét – például a független sajtó visszaállításával. Hogy elkezdi-e átalakítani az oktatást a XXI. század igényei szerint önállóan gondolkodó, rugalmas, művelt nemzedékek nevelésével.
WST, DRÓT: Mi az, amit az új hatalomnak semmiképpen sem szabad megtennie? Hol vannak azok a határok, amelyeket egy demokratikus berendezkedésben nem lehet átlépni?
Kiss Judit Ágnes: Magyar Péter köré könnyű személyi kultuszt építeni. Veszélyes, ha a pártja és a kormányzása hierarchikusan épül fel. Most megteheti, hogy nem köt alkukat, és megteheti, hogy nagylelkű – csak a kettő közti keskeny utat nem könnyű megtalálni.
WST, DRÓT: Mi az, amit viszont meg kell tennie? Mi az az egy döntés vagy lépés, amit az első időszakban elengedhetetlennek tartasz?
Kiss Judit Ágnes: Ha egy döntést kell mondanom, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás.
WST, DRÓT: Lehetségesnek tartod a társadalmi kiengesztelődést? Ha igen, milyen feltételekkel? Ha nem, miért nem?
Kiss Judit Ágnes: Sok-sok idő kell hozzá. Új nemzedékeknek kell felnőni, és olyan közoktatást kell létrehozni, amely képes ellensúlyozni a családban szerzett sebeket. Gyűlölködni csak az képes, akit nem szerettek.
WST, DRÓT: Milyen szerepe lehet most az értelmiségnek? Támogatás, kritika, kontroll – vagy valami egészen más?
Kiss Judit Ágnes: Mindegyik. Jó lenne, ha az új kormány elfogadná, hogy a kritika nem ellenségeskedés, vagy gyűlölet. Az értelmiségnek ez a feladata. Ha máshogy nem, bányarigónak lenni. Támogatni is kell és lehet. De ehhez az kell, hogy meghallgassanak minket. A kultúráról olyan hozzon döntéseket, aki részese, az oktatásra olyan, akinek valódi tapasztalata van. És a legfontosabb, hogy ne fogjuk be pörös szánkat.
WST, DRÓT: Mit vársz, mit gondolsz, mit szeretnél: mi fog történni a magyar médiában, kultúrában és a közéletben?
Kiss Judit Ágnes: Kevés jót várok, mert sok rosszat láttam. Mégis remélek: kiegyensúlyozott, független tájékoztatást a médiában. Sokféleséget és valódi értékeket a kultúrában, tárgyalókészséget a közéletben.
Folyt. köv.
