„Ha valaki eddig mást gondolt volna: van neki. Van jövője. Továbbra is Európa a jövő. Nemcsak Magyarországnak, de a világnak is. Az változott meg, hogy erről újra megbizonyosodhattunk, bármit terjeszt a (suttogó) propaganda. Ha egy szóban akarod megfogalmazni az emberiség életművének lényegét: Európa!” – Vörös István költő verses válaszaival zárjuk választási körkérdés sorozatunkat.
„Az lesz a kiengesztelés, ha a kormány ezentúl transzparensen, a népért fog működni. Ha elszámoltatja az előző vezetést, és felelősséget vállal a maga hibáiért. Ha felszámolja az állami propagandagyárat, és független, kritikus közszolgálati médiát épít a helyére. Ha nem néhány havert és rokont juttat többszáz- meg ezermilliárdos vagyonhoz meghekkelt közbeszerzéseken és állami megrendeléseken keresztül, hanem felszabadítja a piacot vállalkozók és cégek százai számára. A nemzet szégyenének, a mi félhülye strómanunknak a lassan kétezer-milliárdos vagyona lehetne kétezer mesésen gazdag ember vagyona, akik egymással versenyeznek piaci szabályok alapján, így cégeik kénytelenek a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújtani, különben az ügyfelek mást választanak.
Az lesz a kiengesztelés, ha ezentúl nem veszíti el közpénzjellegét. Ha visszakerülnek a fékek és ellensúlyok. Ha a köztársasági elnök nem egy bologatós kutya lesz. Ha a pedofilok nem kapnak kegyelmet. Ha nem vasmarokkal szorítják majd a kétharmados hatalmat, és más pártokat is bejuttathatunk a jövőben a parlamentbe, hogy valódi vita folyjon a közügyekről, melyben valamennyi magyar ember értékei képviseltetve lesznek. Demokratikus jogállam és valódi többpártrendszer: ez lesz a kiengesztelés. Alább nem adjuk.”
„Kevés jót várok, mert sok rosszat láttam. Mégis remélek: kiegyensúlyozott, független tájékoztatást a médiában. Sokféleséget és valódi értékeket a kultúrában, tárgyalókészséget a közéletben.” – mondja Kiss Judit Ágnes költő a választások után.
A Stanford professzora a magyar választások jelentőségéről beszélve a Fidesz vereségét nemcsak hazai fordulatként, hanem globális jelzésként értelmezi, és külön kitér Magyar Péter szerepére is. A nemzetközi kitekintésben szóba kerül Donald Trump mentális állapotának romlása, valamint a Hormuzi-szoros körüli válság, amelyek együtt Fukuyama szerint azt mutatják: a demokrácia válságban van, de korántsem védtelen. A rövid videóüzenetet itt lehet megnézni a DRÓTon.
„Remélhetjük erősen, hogy az elmúlt korok tanulási folyamatai nem voltak teljesen hiábavalóak.” – Bíró Zsófia író a választások után.
A DRÓTon a választások előtt költőket, írókat, filozófust és történészt kérdeztünk a szavazásról és véleményükről. Most, a választások után visszatértünk hozzájuk, és megadtuk a lehetőséget, hogy aki szeretné értékelje az eredményt és mondja el a gondolatait.
Ma van a Magyar Költészet Napja, holnap választások. A DRÓT hat részből álló interjúsorozatot készített a választások alkalmából. Írókat, költőket, színházi embereket, filozófusokat, történészeket és más értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, és miként viszonyulnak a 2026-os választásokhoz.
Mindezt azért tesszük, mert úgy gondoljuk, hogy a magyar íróknak, költőknek, színészeknek, művészeknek és értelmiségieknek felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok – ha másként nem, legalább úgy, hogy megszólalnak a saját buborékjukon túl, a szélesebb nyilvánosság előtt is. A DRÓT erre lehetőséget ad. Ez persze szabadság: csak akkor létezik, ha élünk vele.
Kérdéseinket húsz embernek küldtük el, végül hatan válaszoltak. Az ő válaszaikat olvashatjátok a következő napokban a DRÓTon.
Ötödikként Kiss Judit Ágnes költő válaszait közöljük.
„A Kipcsák Kretenátus további kormányzása esetén a rapid romlás nem kétséges. A kormányváltás viszont rövid távon is jobb légkört teremthet, és elindíthat sok területen kedvező folyamatokat, hacsak a nemzetközi környezet nem romlik el hirtelen. De jelentős változások ennyi idő alatt nem várhatók.”
A DRÓT hatrészes interjúsorozatot készített a választások alkalmából. Írókat, költőket, színházi embereket, filozófusokat, történészeket és más értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, és miként viszonyulnak a 2026-os választásokhoz.
Mindezt azért tesszük, mert hisszük, hogy a magyar értelmiségnek felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok – ha másként nem, legalább úgy, hogy megszólal a saját buborékján túl, a szélesebb nyilvánosság előtt is. A DRÓT erre lehetőséget ad, de ez a szabadság csak akkor létezik, ha élünk vele.
„A kérdés szerintem valójában nem az, hogy ki kire szavaz és miért, hanem az, hogy mitől lettünk olyan mentális- és idegállapotban, hogy nem vagy nagyon rosszul működnek a reflexeink, az ösztöneink, de még az értelmi képességeink is, és az életünk nagy részét félelemben töltjük…”
A DRÓT hat részből álló interjúsorozatot készített a választások alkalmából. Írókat, költőket, színházi embereket, filozófusokat, történészeket és más értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, és miként viszonyulnak a 2026-os választásokhoz.
Mindezt azért tesszük, mert hisszük, hogy a magyar értelmiségnek felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok – ha másként nem, legalább úgy, hogy megszólal a saját buborékján túl, a szélesebb nyilvánosság előtt is. A DRÓT erre lehetőséget ad – de ez a szabadság csak akkor létezik, ha élünk vele.
A DRÓT hat részből álló interjúsorozatot készített a választások alkalmából. Írókat, költőket, színházi embereket, filozófusokat, történészeket és más értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, és miként viszonyulnak a 2026-os választásokhoz.
Mindezt azért tesszük, mert hisszük, hogy a magyar értelmiségnek felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok – ha másként nem, legalább úgy, hogy megszólal a saját buborékján túl, a szélesebb nyilvánosság előtt is. A DRÓT erre lehetőséget ad – de ez a szabadság csak akkor létezik, ha élünk vele.
Húsz embert kérdeztünk, végül hatan válaszoltak. Az ő válaszaikat olvashatjátok a következő napokban.