Baljós párhuzamok

Baljós párhuzamok

2022. 03. 01., k - 05:25
0 hozzászólás
Minden nyelvi testvériség ellenére az ukrán nép többsége jobban érzi magát egy független Ukrajnában, mint az orosz „testvér” farzsebében. Egy-két helyről jött visszajelzés olyan, mint amilyen 1956 november negyedike után volt hetekig Budapesten: a nép hazaküldi az agresszorokat.
magyar-ukrán
Gömöri György írása Londonból

Baljós párhuzamok

Az orosz-ukrán háború kirobbantásával Vlagyimir Putyin megemelte a téteket az orosz nép biztonsági pókerjátékában. A putyini invázió ürügye az állítólagos agresszor Ukrajna semlegesítése és „nácítalanítása”. Nyugati elemzők szerint Putyin elszámította magát – ha az orosz túlerő könnyen le is győzi a rosszabbul felszerelt ukrán hadsereget, hosszú, véres partizánháború várható, különösen Nyugat-Ukrajnában, Amerika és Európa gazdasági bojkottja pedig súlyos következményekkel járhat az átlagos orosz polgár életszínvonalára nézve, mert nem valószínű, hogy hazafias lelkesedés megoldaná az áruhiány és a már most borítékolható rohamos  pénzromlást.

A legújabb események két történetet juttatnak eszembe. Az első a müncheni egyezmény 1938 szeptember 29-én, ami lehetővé tette Hitlernek, hogy puskalövés nélkül elfoglalja a német többségű Szudétaföldet. Hitler ekkor Mussolini segítségével megzsarolta Angliát és Franciaországot- az utóbbiak szinte bármely áron el akarták kerülni a világháborút. Hamarosan Hitler bekebelezte Csehország többi részét és a szlovák bábállam megalakításával megszüntette Csehszlovákiát. Egy évvel később ugyanez a zsarolós recept már nem vált be: közben Anglia elkezdett fegyverkezni, a Nyugat tartotta magát a lengyelekkel kötött szerződéséhez, kitört a második világháború.

Most Putyin megpróbálta először a hitleri megoldást, de ez Macron és Biden látszólagos engedékenysége ellenére sem járt sikerrel. Ezért tért vissza hruscsovi-zsukovi, más szóval „magyar” megoldáshoz. Miután rakétáival bombázta, majd elfoglalta az összes ukrán katonai repülőteret, beküldte az orosz csapatokat Ukrajnába. Egyelőre nem tudni, mit szólnak majd az orosz tankokhoz Kharkovban vagy Kyivben (Kievben), mivel

minden nyelvi testvériség ellenére az ukrán nép többsége jobban érzi magát egy független Ukrajnában, mint az orosz „testvér” farzsebében.

Egy-két helyről jött visszajelzés olyan, mint amilyen 1956 november negyedike után volt hetekig Budapesten: a nép hazaküldi az agresszorokat.

Putyin döntésével Orbán Viktor sarokba szorult.

Pár hete Bencsik Gábor még azzal ünnepelte, hogy Orbán „közbenjárására nem lesz [ orosz-ukrán] háború”. Bármennyire szerette volna a magyar miniszterelnök Mussolini hajdani (müncheni) „békítő” szerepét játszani, Putyin sem rá, sem más, fontosabb játékosokra nem hallgatott. Lehet, hogy becsapta Orbánt. De azzal, hogy a Nyugat történelmi árulását emlegető, nagyorosz imperialista Putyin most katonáival megpróbálja lerohanni Ukrajnát, Orbán elvesztette maradék diplomáciai hitelét.

A jelenlegi ukrán rendszer épp annyira „náci”, mint amennyire 1956 novemberében a szovjet katonák „fasiszták” ellen harcoltak Budapesten.

Már a nyugati sajtóban is feltűnt a hasonlóság 1956 Budapestje és a mai Kyiv között. Ha Putyin érvrendszerét elfogadja, Orbán Viktor felcsaphat Hruscsov és Kádár, végső soron Sztálin örökösének. Remélem, hogy a magyar választók levonják az orbáni hitelvesztés összes konzekvenciáját.           

Gömöri György, London

 


Ez az írás nem tükrözi a DRÓT alkotó közösségének valamennyi tagjának véleményét. Amennyiben leírnád te is gondolataid a témában és szeretnéd, hogy megjelenjen a DRÓTon, akkor ide küldjed: [email protected]