Hamvas Béla miközben a világválságról írt nagyon jól tudta, hogy ő is benne van a pácban, hogy nem lehet megúszni, hogy nem elég tudni, meg kell valósítani, hogy a verseket nem írjuk, hanem éljük. Ez jutott eszembe, miközben a téli méhes közepén csukott szemmel ültem.
Meghalt egy nagyon jó barátunk, sokunk nagyon jó barátja. – Weiner Sennyey Tibor írása
Vági Zsolt Sharing Circle podcastja a DRÓTon 2022 januártól lesz látható. De ki az a Vági Zsolt? Mi az a Sharing Circle?
Négy történetet mesélek el a 2021-es száraz november kapcsán. Ezek főleg a szociális ivásról szólnak, amiben igen sokan érintettek vagyunk. Az utolsóban az is kiderül, hogy hol buktam el.
A 444-en megjelent egy cikk és egy beszélgetés, amely szerint a gyermekvállalás gyakran okoz a szülőknél, különösen az anyáknál az első években úgynevezett „boldogságdöccenést”. Mindez nagy vitákat kavart ismerőseim és barátaim körében, volt aki úgy érvelt, hogy a boldogság maga a gyermekvállalás – természetesen általában a gyermekesek –, s volt aki szerint rendkívül gonosz az az irány, amely a gyermekvállalásról akarja lebeszélni az embereket.
Vajon tudjuk-e mi egyáltalán az a boldogság és mi „döccen” meg valójában? Bár azt hiszem, hogy mindez nem csak a boldogságról szól.
Véget ért a Glasgow-i klímacsúcs. Az el nem ért eredményekről beszélgettünk az éppen Brüsszelben tartózkodó zöld politikussal, Vágó Gáborral. A videóinterjú november 14-én reggel nyolctól tekinthető meg a DRÓTon.
„Üdvözlet a kivételeseknek, de úgy látom, hogy a XXI. századi ember, talán azt hiszi – ha hisz még valamit vagy valamiben egyáltalán -, hogy a világot már ismerni, jobban mint ősei, és egyre messzebb tekint a kozmoszban, egyre mélyebbre a sejtekben és az atomokban, de egyre kevesebbet néz önmagába.” – Péntek Orsolya Tarot-című kiállítását ezzel az írásával nyitotta meg Weiner Sennyey Tibor az óbudai Esernyős Galériában. A képek 2021. október 8-ig tekinthetőek meg.
A kastélyból kilépve Kemény Zsigmond rózsáiból metszek párat, otthoni kertemben ültetem majd el őket.
Weiner Sennyey Tibor előadása a méhekről, a méhesről, a méhek és az ember kapcsolatának kultúrtörténetéről a 30-dik Művészetek Völgyében, a kapolcsi Evangélikus templomban. Az idézeteket és a versfordításokat felolvasta Zoltán Áron.
„És az ember nem érti a görög fiúszerelmet sem, amíg nem tudja, hogy ki az ephébos. Ennek a fiúszerelemnek minden sötét és elaljasodott vonzalomhoz semmi köze sincs, ahogy nincs köze hozzá a sapphói szenvedélynek. Az ephébos az az ifjú, akinek láttán minden Sókratésnek az esze meg kellett, hogy bomoljon. Nincs más mód ehhez az ifjúhoz közeledni, mint a szerelem. Természetes, hogy az ifjak egymásba szeretnek, de még természetesebb az, hogy az ephébosba beleszeret az érett férfi: az, aki mérhetetlenül jobban tudja minden asszonynál és leánynál, éppen nemének azonosságánál fogva jobban, hogy mi és ki ez a Phaidros.” – írja Hamvas Béla.