A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak – egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. – Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor.
Mi az a versfa? Nagysikerű „Hogyan posztoljak verset az utcára?” című videónk után itt a Költészet Napi különkiadás, melyből megtudhatjátok hogyan posztoljunk verseket egy fára. József Attila A Dunánál című versét halljuk… József Attilától és kortárs fiatal költőktől posztolunk egy fára, miközben elég jó zenét hallgatunk. Ha tetszett: posztold tova.
Bár az se semmi, hogy a nyúl tojást tojik, mi mégis úgy látjuk, hogy „…szükség van a jó magyar sci-fire” – Időutazásról, szingularitásról, és az irodalomról, mint piac beszélt az új magyar sci-fi irodalom emelkedő csillaga Brandon Hackett alias Markovics Botond a DRÓTon.
FIGYELEM: A KÖLTÉSZET SÚLYOSAN KÁROSÍTJA A ZÖN ÉS KÖRNYEZETE HÜLYESÉGÉT! Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan posztolunk verset az utcára április 11-én a Költészet Napján.
Érintve vagytok és érintve vagyok. Mégis meg kell próbálni tudatosan hozzáállni, meg kell próbálni megérteni és meghaladni. Túljutni. Még ha lehetetlen is. Még ha érthetetlen is, hogy teljesen természetes ma Magyarországon a hétköznapi antiszemitizmus. Zsidótemetőt feldúlni, vagy csak kicsit zsidózni a lehető legtermészetesebb. Vagy mégsem? Szerintetek? Versem margójára írom mindezt.
A három milló forinttal járó, tizedik Aegon Művészeti Díj nyertesével az első interjút a DRÓTon olvashatjátok. Méghozzá a görögségről, Európáról, Adyról, feleségéről, a Kitömött barbár sikeréről, korábbi könyveiről, Kazinczy koráról, és arról, hogy egyesek szerint neki nincs is lelke, csak szelleme beszélt a kisorosziban élő Péterfy Gergely, amikor leültünk beszélgetni Szentendrén.
„Én az egész díjra aranyat vásároltam, abból érmeket veretek és ezekből fogok adni azoknak, akiket rátermettnek látok.” – nyilatkozta a DRÓTnak Szőcs Géza, akivel a Kossuth-díja és annak visszhangja kapcsán készítettünk exkluzív interjút, melyben beszélt a magyarországi kulturális életről, az írók helyzetéről és az írószövetségek együttműködésének lehetetlenségéről és arról, hogy szerinte milyen lesz hazánk tíz év múlva.
Hogyan jutottam el Szegedről Indonéziába? Hogyan indultam el a tökéletes nyelv keresésének útján, kezdve a neolatintól elérve egészen a szanszkrit és páli alapokra épülő ójávai nyelvig, a kawiig? Hogyan értettem meg a nyelv belső energiáját és annak hatását a környező valóságra? Hogyan következett ebből, hogy a költészet világot alakító energia? Hogyan találtam meg az Ős-Mahábháratát? Hogyan értettem meg, hogy a történelem milyen kölcsönhatásban van nyelvvel és társadalommal? – Mesteremnek és tanáromnak: a 70 éves Szörényi Lászlónak ajánlom ezt az esszém.
„A szabadság nem eszmény, hanem gyakorlat.” – írta Hamvas Béla, 1948-ban, de még 2015-ben sem sikerült ezt a mondatot teljesen megértenünk. Vajon mi valósult meg az 1848-as 12-pontból mára, hiszen politikusaink a Nemzeti Ünnepen szívesen hivatkoznak rá? Nézzük csak.
2014 őszi szemeszterében kreatív írás kurzust tanítottam a Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumában, melynek alcíme az volt, hogy „a kreatív szellemtől az univerzális lélekig”. Többek kérésére úgy döntöttem, hogy meghirdetem a kreatív írás kurzust 2015 tavaszára is. A DRÓTon olvashatjátok az előző kurzus részletes leírását, néhány írást, melyet hallgatóim alkottak, és az új kurzus felhívását. Nézzétek meg milyen volt az előző félév és jelentkezzetek a következőre!