DRÓT: A facebookon nap mint nap megosztasz veled megesett történeteket, párbeszédes formában. Kicsit rejtélyes, hiszen olykor nem derül ki, minek kapcsán kerülsz konfliktusokba, mindenesetre nagyon szórakoztatóak tudnak lenni. Ezek komolyak: Tényleg megestek veled, vagy van benne kitaláció is?
Braun Barna: Nem mindegyik velem esik meg, van amelyik, mellettem történik a buszon, a vonaton, vagy csak úgy a városban. Egy abszurd drámában élünk, én csak lejegyzem a jeleneteit.
DRÓT: Oly hosszú párbeszédekről van szó – ilyen jó a memóriád, vagy a fantáziádat is segítségül hívod?
Braun Barna: Általában két dolog érdekes ezekben a beszélgetésekben: a hatalmi viszonyok, illetve, hogy valódi hatalommal nem rendelkező emberek játsszák el a hatalmat, és ezeknek a viszonyoknak az átrendeződései egy-egy szituáción belül, valamint a nyelv, amin a szereplők megszólalnak – ezeket nem nehéz megjegyezni, s ebből rekonstruálható egy-egy nagyon mai, nagyon élő, nagyon jelenbéli szituáció.
DRÓT: Van valami összefüggés a munkáddal kapcsolatban? A félonline.hu főszerkesztője vagy és az RS9 Színháznál PR-os, szervező.
Braun Barna: Azon kívül, hogy a párbeszédek egy része az RS9 Színház jegyirodájában történik (pl. Ákos jegyet akar minden áron valaki úgy, hogy meg van győződve róla, hogy a Kossuth-díjas nemzeti popikon a mi hetven fős stúdió-pincékben ad szólókoncertet), az RS9 Színház bevállalta, hogy a szövegekből készülő drámát bemutatja 2017 ápriliséban. Ennek indítottunk most egy Indiegogo kampányt, így már előre hozzájuthat az áprilisi jegyekhez az, akit érdekel, illetve a támogatókra értékes ajándéktárgyak: folyóügy bögre, toll és póló is vár!
DRÓT: Tényleg van valami rendezetlen ügyed valami hivatallal?
Braun Barna: Mint azt egy éve a 24.hu-nak adott interjúban elmondtam: igen, lehet alapja a cégek hívogatásának, de egy biztos: olyan üggyel kapcsolatban kereshetnek csupán, amelyet már akkor rendeztem, mielőtt behajtócéget kellett volna fogadnia az egyik magyar internetszolgáltatónak.
DRÓT: Mi a célod e párbeszédek-esetek leírásának és megosztásának? Nevessünk együtt az emberi hülyeségen? (Egyáltalán, minek nevezed te ezeket a szösszeneteket?)
Braun Barna: Ezek mindenestől Facebook-posztok. Azt gondolom, hogy ezek borasztóan tipikus esetek, melyek bárkivel megeshetnek. Több kortárs író követi a posztokat, és nem egyszer dicsérik a nyelvi leleményüket, szerkesztettségüket, sőt, volt aki kifejezetten irodalminak nevezte őket – az ő bíztatásukra készül most színdarab a bejegyzésekből.
DRÓT: Csak véletlen ez a sok sztori, vagy vonzod ezeket a helyzeteket? Esetleg Budapesten ki sem lehet kerülni?
Braun Barna: Azért lehetnek népszerűek ezek a történetek, mert nem csak velem és nem csak Budapesten, de csak Magyarországon történhetnek meg. Mindenki ismeri a fröcsögő nyugdíjast, a bunkó bolti eladót, a beképzelt hivatalnokot, a humortalan postai alkalmazottat.
Mind beleütközünk ezekbe a karakterekbe nap mint nap. De ki-ki nézzen a lelkébe: mindenki megszívatott már valakit hasonlóképpen akár munkájából, társadalmi pozíciójából, vagy csak azért mert, éppen szarul ébredt. Úgy néz ki, mi itt egy ilyen szívatóspirálban éljük napjainkat, s ezek a beszélgetések ebből a spirálból ragadnak ki egy-egy szituációt.
DRÓT: Te hogyan éled meg ezeket a helyzeteket (közben vagy közvetlenül utána, vagy leírás után)?
Braun Barna: Azt hiszem ebben az országban csak úgy lehet élni, ha tudsz röhögni azon, ami körül vesz. Ha őszintén tudsz röhögni azon, ha bemész a boltba, és a boltos kioktat, hogy a zacskó nem zacskó, hanem reklámtasak. Vagy azon, ha felhív egy ismeretlen számon egy ember egy cég képviseletében és minden áron az anyukád nevére, a születési időpontodra, vagy éppen az anyagi helyzetedre kíváncsi, úgy hogy hallod a hangján hogy mindjárt belealszik a beszélgetésbe, vagy éppen ezt a kérdést is épp olvassa.
DRÓT: Hogyan gyűjtöd őket valahol, hogy mi is okulhassunk belőle?
Braun Barna: int említettem, dráma készül, nem is a hagyományos módon: szeretnénk most egy hónap alatt összegyűjteni az első öt előadásra való pénzt megtöltve ezzel öt előadást. Javaslom az olvasóknak, hogy nézzenek körül az Indiegogo oldalon, és támogassák a Folyóügy megvalósulását!
(Tájékoztatjuk, hogy a beszélgetést cégünk minőségbiztosítási okokból rögzíti…)
ÉN: Őszintén nem értem miért hívnak még mindig, amikor én már ezerszer…
CSAJ (arrogánsan): mit gondol szórakozásból keressük…ÉN: höhöhő, ebből az arrogáns stílusból vegyen vissza a kisasszony, mit képzel kivel …
CSAJ (kiabálva): ez nem arrogancia, magának folyó ügye van a cégünk…
ÉN: semmilyen ügyem nincs a cégükkel, amit csinálnak az zaklatás.
CSAJ (sivít): ez nem zaklatás ez…ÉN: de, kezét csókolom ez zaklatás és ne kiabáljon itt velem!
CSAJ (nem vesz vissza, kioktató hangon): ez nem zaklatás! Magát nem lehet rendesen elérni, nem válaszolt a levélre, amiben értesítettük, és vegye tudomásul, hogy ameddig nem jelentkezik személyesen az ügyfélszolgálatunkon naponta hívni fogjuk!
(köszönés nélkül lebassza)
