Az alábbi írás 2018. március 17-én jelent meg a Magyar Nemzetben. Egy hónappal később a lap megszűnt, aztán a lap – a Magyar Időket magába olvasztva – újraindult. Azóta az írás eltűnt az archívumból. A DRÓTon most az ünnep alkalmából – egy évvel később – újra olvashatjátok.
Adjátok tovább, ha tetszett. Ja, és éljen a sajtószabadság!
A Békássy Ferenc összes művét tartalmazó kötetet mutatta be a költő egykori otthonában, a zsennyei kastélyban Fűzfa Balázs – irodalomtörténész és Weiner Sennyey Tibor – a kötet szerkesztője.
Magyar mesék jelentek meg egy kötetben Indonéziában. A könyv egyik alkotójával Kiss Márta festőművésszel készítettünk a különleges alkalomból riportot.
A Republikon Intézet és az Athenaeum Kiadó közös konferenciájának „Az újságírók szerepe és lehetőségei az illiberális rendszerekben” elnevezésű szekcióülésén jártunk. A kerekasztal beszélgetést nagy érdeklődés kísérte.
Hamvas humora nem a humoristák és parodisták humora, nem a fekete humor, végképp nem a genitáliáknál és közhelyeknél feljebb nem emelkedő profán humor, hanem valami, amit Hamvas Béla fehér humornak is hívott. Humorisztikát vagy humormisztikát írt-e Hamvas? Mi az a vaulting ambition? És mi a legfontosabb az életben? A DRÓTon most kiderül. Vagy nem.
Angliában tanult, az első magyar női autóvezetők egyike volt, a Duna deltájánál és Erdélyben figyelte és írta le a madarakat, a második világháború alatt megmászta a Dolomitokat, Rómában vált költővé és nyolcvan évesen, harmadik férje mellett találta meg a boldogságot.
Békássy Éva, Békássy Ferenc húga nyilatkozott 1996-ban, egy évvel a halála előtt a Szombathelyi Televíziónak. A szerkesztők 2015-ben a költő halálának századik évfordulóján a felvételt megtalálták és elküldték nekünk. Külön köszönet Tanai Ibolya műsorvezetőnek, hogy felhívta erre az értékes filmre figyelmünket.
De ki volt Békássy Éva?
„Ötven évvel Hamvas Béla halála után elmondhatjuk, hogy valójában senki sem ismeri teljesen sem Hamvas Béla életét, sem életművét, hiszen e kettő egy. Én sem. Igazán méltó ez a Karnevál szerzőjéhez, s egyszerre tragikus és komikus, ha úgy tetszik humormisztikus.”
Gecse Balázs Gergőt Franciaországban az országúton poroszkálva, szekere mellett elütötték és meghalt. Harminckét éves volt. Jó lett volna, ha hazatér és tanít. Elmondja, hogy milyen szabadnak lenni. Most már nem maradt más, csak a története, amit nem szabad elfelejtenünk.
Régen is írtam vasárnapi leveleket. Olyasmiről, hogy hol jó ülni és hogy miért jó sétálni, meg hogy mit szeretek éppen enni. Most egy vasárnapi sétámat mesélem el Szentendrétől Budapestig, Albrecht Emese kiállításától A legkisebb óceánig.
Hamvas Bélát, mint jelentős írót és kiemelkedő gondolkodót több ízben is előszeretettel sodorták olyan kontextusba, amelyből azt a messzemenő következtetést lehetne levonni, hogy Hamvas antiszemita, fasiszta, vagy netán éppen kommunista lett volna, esetleg, hogy egyetértett volna a háborúval. – Weiner Sennyey Tibor előadását olvashatják és tekinthetik meg a DRÓTon.