Azt vállaltam, hogy egy hónapig igyekszem odafigyelni erre, s tíznaponta leírom tapasztalataimat. Továbbá két ötletem is van, amivel csatlakoznék ehhez az akcióhoz, az egyik az első Országos Spájzszépségverseny és a másik: a Méhbarát Kertek kampány. Mindezekről kicsit később, előbb lássuk az elmúlt tíz nap tapasztalatait.
„Itt lakájokat tenyésztettetek /
özönével tíz év alatt, /
érdem volt a jellemtelenség: /
hogy győzzük most a jó utat?
(…)
E tíz év a javunkra válik, /
ha kijártuk az iskolát: /
zsarnokot többé ne növesszünk, /
akármilyen ígérgetéssel /
húzza nyakunkra az igát.”
– mondja az egyik legfontosabb ismeretlen versében Weöres Sándor, míg Hamvas Béla hozzáteszi, hogy
„Eleinte azt hittem, hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. De túl jól ismerem a magyarokat. Azonnal elkezdtek mentségeket koholni, elkezdtek sugdolózni, hogy mennyire szenvednek, miközben vastag összegeket gyúrtak zsebükbe a libapecsenyén hízott vértanúk. Fogadok, hogy a történelembe, mint mártírokat jegyzik fel őket, e koszos és ripők söpredéket, dicsőítik egymást, és bevezetik egymást a történelembe, óvatosan Berzsenyi és Csokonai, Petőfi, Bartók, Csontváry, Arany és Kemény közé, ahelyett, hogy rémpéldaként mutogatnák őket a panoptikumban: íme, akiknek drágább volt a selyem nyakkendő, mint ezerkilencszázötvenhat.”
– és mindez 2023 október huszonharmadikán különösen fontos lehetne, ha nem felejtettük volna el.
„Sok lájkot nem lehet szerezni egy ilyen poszttal egyik közösségi média felületén sem, mert a szenvedés nem menő.” – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának harmadik része.
A magyarországi Polaroid Workshop harmadik kiállítása október 20-án, este hattól. Polaroidok, versek, beszélgetés, DJ. Gyertek!
„Vénségemre elkezdtem erotikus verseket írni…” Karafiáth Orsolyát új, még sosem hallott verseiről kérdezte Zoltán Áron, a Vígszínház Junior Prima-díjas színésze. A Költő- és kötetbemutató sorozat legújabb epizódja október 14-én jelent meg a VerShaker YouTube-csatornáján. A DRÓTon a beszélgetést most megnézhetitek.
Tehát semmi sem jó. Ez a vég kezdete. A testem hanyatlása, de nem a lelkemé. Az ontológiai derű, ez a fontos, hogy az ember derűs maradjon. Esterházynak is bejött! – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának második része.
„Az igazi kihívás szerintem – és erről nem szoktunk beszélni –, hogy megtanítsuk az embereket fókuszálni. Ezen a mostani figyelempiacon, ami van, rettenetesen erős a felhozatal.” – interjú Mohácsi Árpáddal, a Szófa főszerkesztőjével.
María Zambrano Alarcón (1904. április 22., Malaga – 1991. február 6., Madrid) spanyol filozófus és esszéista. Spanyolországban hosszú száműzetését követően csak a 20. század utolsó negyede után ismerték el. Idős korában megkapta a Spanyolországban odaítélt két legmagasabb irodalmi díjat, 1981-ben az Asztúria hercege-díjat, 1988-ban pedig a Cervantes-díjat.
„Tehát a testem egy része, egy kis üvegcsében eljutott Kölnbe, ahol a Nyugatra szakadt rokonok megállapították a csillogó-villogó jólétben pöffeszkedő rendelőjükben, hogy bizony a kolozsvári ténymegállapítás helyes: itt nincs mit tenni, ez izombetegség. Na, de melyik? És tulajdonképpen ezzel indult az én testodüsszeám.” – Első rész Magyary Ágnes ‘Nyakig a testben’ című esszékötéből, amely a betegségről szól.
Richard Rogers brit építész, a kilencvenes években megjelent Cities For A Small Planet című könyve meglepően nagy hatással volt kora és az utána következő évtizedek építészeire, valamint a városfejlesztésben érintett szakemberekre.