Zoltán Áron

Szuper verses program Zoltán Áronnal szeptember 14-én!

Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek fenntartani egy ilyen bonyolult és sokszor fájdalmas jelenséget, mint a költészet? Annyi minden egyszerűbb, kellemesebb és látszólag hasznosabb dologgal lehet foglalkozni, miért éppen verseket olvasgatnánk? Zoltán Áron szuper verses programját ajánljuk szeptember 14-ére a DRÓTon. Áron immár hetedik éve kutatja tudományos igényességgel azt, hogy miért hatnak…

Kun László – Weiner Sennyey Tibor drámája

Eredetileg 1290. július 10-én, éjszaka, Körösszeg várának árnyékában egy sátorban játszódna ez a dráma, de lehetséges, hogy mégis inkább napjainkban egy cirkuszi előadáson, gengszterek között a kaszinóban, vagy akár egy házibuli keretein belül történik mindez. Weiner Sennyey Tibor a Méhes György drámaíró pályázaton második díjat nyert, mindeddig be nem mutatott drámáját a DRÓTon az államalapítás ünnepe alkalmából tesszük közzé. Olvassatok kortárs költőtől magyar királydrámát!

Talpramagyar – Tatai Igor versei

Talpramagyar   – Talpra magyar, hí a haza! – kiáltotta Petőfi, hogy beledobbant a szív. S közben arra gondolt, ha már a szavalóversenyt megnyerte, csak nem most hagyja cserben emlékezete. E gondolatra lámpaláz kezdett eluralkodni rajta. – Rabok voltunk mostanáig – folytatta, és örült, mert egy versszakkal közelebb került a végéhez, de szorongott is, amiért…

Franco „Bifo” Berardi: Beteljesülés – A Mesterséges intelligencia más szemmel

„A liberális techno-utópista Thomas Friedman egy véleménycikket írt a New York Times-ba, amelynek a következő címet adta: „Egy hatalmas Pandora szelencéjének fedelét nyitogatjuk”. Egy mondat a cikkben megütött: ”A mérnöki tervezés valamennyivel előrébb van a tudománynál.” Vagyis még azok az emberek sem, akik ezeket az úgynevezett nagy nyelvi modelleket építik, amelyek olyan termékek alapját képezik, mint a ChatGPT és a Bard, sem értik teljesen azok működését, és hogy valójában mire képesek.” – írja Beteljesülés című esszéjében Franco „Bifo” Bernardi olasz filozófus, de „a figyelmes olvasó számára kiderülhetett, hogy ez az írás nem csak az AI-ról szól, hanem sokkal inkább azokról a problémákról amiket politikai és társadalmi szinten felvet az emberi szabadsággal és az autonómiával kapcsolatban.” Franco „Bifo” Berardi olasz filozófus esszéjét Básthy Ágnes fordította le a DRÓTra.

Bikaviadal a galériában

2023 június 21-én – Harc a fenevaddal címmel nyílt kamara-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, amely Lantos Adriána művészettörténész elhivatott munkája, a Spanyol Nagykövetség és a budapesti Cervantes Intézet támogatásával jött létre. Ahogy azt a meghívó szövegében lehetett olvasni a kabinetkiállítás alcíme: a bika a spanyol és a mediterrán kultúrában. A kiállítás november 12-ig látható.

Csontváry Kosztka Tivadar: A Nagy Tarpatak völgye a Tátrában

Gyalogút a felhők felett – Csontváry 170

Az utolsó napon kaptam észbe, hogy most vagy soha, és mondhatom, nem bántam meg.Nem sokkal több mint 20 celsius fok, sötét, rengeteg halkan morajló ember, az örökkévalóság atmoszférája és egy magyar festőlegenda életnagyságú képei. Ez fogadott minket a Szépművészeti Múzeum Csontváry 170 egyedülálló kiállításán. 60 éve nem volt ehhez fogható alkalom, amelynek során ezeket a gigantikus festményeket egy térben láthatta volna a közönség.

Weöres Sándor és a Nő

Weöres Sándor és a Nő

„…mind a ketten költők voltak. És egy nőnek Magyarországon egy nagy költő, óriási költő árnyékában élni olyan megpróbáltatás, amivel rendszerint nem szoktunk számot vetni.” – Sok előadást tartottam az elmúlt években Hamvas Béláról és Weöres Sándorról is. Visszatérő kérdés volt a közönség részéről, hogy volt-e gyerekük nem volt és ha nem, miért nem? – Weiner Sennyey Tibor esszéjét Weöres Sándor születésének 110-dik évfordulója alkalmából közöljük.