Sipos Lajos: Babits és a Békássyak

Élet, Hallható

„A Bezerédj, a Békássy és a zsennyei kuriát-kastélyt évszázadokon át birtokló Sennyey családok XIX-XX. századi története pontosan jelzi azt az értékpreferencia-váltást, melynek során – a főnemesek és az erdélyi mágnások mellett – az ún. anyaországi, főnemesi rang nélküli ősi nemesi családok közül többen bekapcsolódtak a társadalmi modernizációs folyamatba.” – Sokan úgy tudják, hogy a zsennyei kastély 1953-tól lett a művészek alkotóházának felajánlva, ám valójában már 1919-ben megvolt ez a szándék. A neves irodalomtörténész, Babits-kutató és professzor: Sipos Lajos feltáró és fontos tanulmányt írt, amit most elolvashatattok a DRÓTon a Békássy100 eseményhez kapcsolódva.

Mint a tűzzel… a demokrácia kritikája 1915-ből

Hallható, Társadalom

„A helyzet hát az, hogy ránk erőszakolnak egy rendszert, melyben „bizonyos kötelezettségek” fejében „bizonyos jogokkal” bírunk. Hogy ezek milyenek, azt elsősorban az elfogadott szokások és intézmények határozzák meg.” – Az itt olvasott töredék Békássy Ferenc két – eddig ismert – utolsó írásának egyike, melyet vélhetőleg már Pápán, a Magyar Királyi Lovas Honvéd Távíróiskolában írt. Nem sokkal később őt és huszár társait az északi frontra vitték, ahol elesett. Ezen a héten lesz 100 éve, hogy Békássy Ferenc költő, író elesett a Nagy Háborúban. Zsennyében 2015 június 25-én emlékeznek a költőre. A DRÓTon írásokat közlünk Békássytól és Békássyról. Kövesd az eseményeket!

Második vasfüggöny?

Hallható, Szabadság

„…el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé” – Végül eldöntötték, hogy „4 méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra”. Három kérdést intéztünk ismert és számunkra nem véletlenül fotnos vajdasági magyar alkotókhoz. A neves kritikus, esszéista Fekete J. József, és a költő, szerkesztő Tóbiás Krisztián válaszait közöljük most elsőként a DRÓTon.

Románok Pannóniában!

Hallható, Társadalom

Az Adevarul Igazság c. román lap internetes oldalán “Egy meglepő hipotézis: a románok Magyarország jelenlegi területén laktak a magyarok bejövetele előtt” szenzációhajhász címmel megjelent egy cikk, melyben a szerző Anonymusra és Balaton-környéki helynevekre támaszkodva igyekszik alátámasztani a címben jelzett elméletet. Ezzel eddig nincs is semmi baj, és különben sem ez az első próbálkozás. Régi lemez, hogy a névtelen mester által említett blachok a vlachok, azaz a románok volnának. – értőknek és érdeklődnek következzék egy kis latinozás a DRÓTon.