Össznépi kibaszós avagy a nagy magyar pornó

Egészségügy? Egyetem? Bölcsészek? Höhöhö. Stadion, azám, meg focisuli. Mindenki a szakképzésbe, kell az olcsó merga a német nyugdíjasoknak. Ja, hogy neked nem lesz nyugdíjad? Höhöhö. Jól kibasztál magaddal, miért nem vándoroltál ki? A kórházban csak akkor látnak el, ha a folyosón magad után húzod a beled? Miért választottál meg minket? A létminimum alatt tengődsz már évek óta, de nem is ugrálhatsz, mert nincs is már olyan, hogy létminimum? Te húztad a Rudenz Ulrichot, minek tartottad bent, miért nem passzoltad le időben?

Fuji – egy magyar vers a japán hegyekről Lengyelországban

Beszélik, hogy a fiatal magyar költő – nem oly rég – Krakkóban látott egy installációt Noe Aokitól, amelyek Japán hegyeit személyesítette a művész meg. Napokig ült az összedrótozott kövek előtt, sem elrángatni, sem kitessékelni nem tudták, végül már egészen hozzászoktak a megbabonázott fiúhoz a helyiek. Végül csak egyetlen verset szavalt, amit sem a lengyel muzeológusok, sem a japán művész nem érthetett, viszont te elolvashatod most a DRÓTon.

Üzletet lehet csinálni szellemiség nélkül is, de annak meg mi értelme?

2015 júniusában jelentkezett első könyvével az AyurPress, az első olyan magyar könyvkiadó, mely teljes egészében az Ayurveda irodalmának szenteli működését. Elsőként az egyik leghíresebb ayurvedikus dietetikus, Amadea Morningstar átfogó táplálkozási szakkönyvével Ayurvedikus konyha nyugatiaknak” jelentkeztek. A premier apropóján a kiadó alapító vezetőjével, Hári Péterrel beszélgettünk.

A Békássy-paradoxon – és egy fontos felfedezés

Gyakran elhangzik a vád 22 évet élt, az semmire sem elég. 22 évet élt, mi lehetett volna, ha? Túl fiatal volt, ismeretlen, sznob és távoli, folytathatnám… azok, akik ilyeneket mondanak Békássy Ferenccel kapcsolatban alapjaiban értik félre a költészet természetét, és talán magát az életet is. – Weiner Sennyey Tibor beszédet tartott június 25-én a zsennyei alkotóházban, Békássy Ferenc halálának 100-dik évfordulóján. Ezt a beszédet most a DRÓTon olvashatjátok, melyben a gödöllői Nagy Sándor festőművész eddig ismeretlen festményét is a nagyközönség elé tárjuk.

Babits Mihály: B. F. huszárönkéntes: elesett az északi harctéren, 1915 június

Az a fiú, akit én gyászolok s akinek csak írását ismertem, az arcát soha, abból a fajtából való, melynek ifjai a Nyugat kultúráját hozták és hozzák ma is útjaikból, vásárfiának, az ősi kúriákba: magyar fiú volt és a King’s College növendéke és verseiben sajátságosan találkozott Shelley és Keats Arannyal és Vörösmartyval. – Babits Mihály cikkét közöljük a Nyugatból, 1915 júniusából.