Az életet adó kard és Rurouni Kenshin találkozása
„Mi a költészet? Önismerethez és teljességhez vezető út.” – Acsai Roland tárcáját olvashatjatok a DRÓTon fakardokról, költészetről és az elme harcművészetéről.
Simon Adri két verse
„Úgy ébredtem ázottan, / dideregve, mint egy utazó, / kit visz a szél szadomazó / partira, éji parti orgiára, / rávehető szodómiára, / lefordíthatnád óindre. / De rálel egy épp jó rímre…” – Simon Adri két versét olvashatjátok a DRÓTon.
Csak egy buszmegálló Dabason
Dabason van egy buszmegálló, amire költők, írók és pszichológusok gondolatai vannak felírva, méghozzá nem is akárhogyan. Megkerestem az alkotókat, és utánanéztem jobban, hogy pontosan ki is csinálta, miért, és mit is írt fel Babits Mihály, Buddha, Hamvas Béla, Carl Gustav Jung, Sigmund Freud, Müller és Popper Péter, Bagdy Emőke gondolataiból, hogy legyen min tűnődni, amíg meg nem érkezik a menetrend szerinti Volán-járat.
Szeged valódi hangja
Van, aki szerint ő az „új Tömörkény”, olvasói szerint írásaiban megszólal „Szeged valódi hangja”, míg mások szerint a klasszikus próza új életre keltője. Szeged provincializmusáról, fontosságáról, főváros és vidék kapcsolatáról, magányról és közösségről, kánonról és kirekesztésről, legújabb könyvéről és a valódi közösségek hiányáról beszélgettünk Bene Zoltánnal, Szeged meghatározó prózaírójával.
Mi ott sem voltunk – Szabadság tér? (Második rész)
Ez a tér nem a miénk, nem a budapestieké, nem is a magyaroké, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan a döntéshozók azt elképzelik. Ha a városé lenne, már régen beszántottak volna rajta minden szobrot és emlékjelet, gondosan ápolt gyepén az emberek napközben piknikezhetnének, este pedig szerelmespárok andaloghatnának.
Szabadság tér? (Első rész)
Vajon méltók vagyunk-e az épített örökségre, mindarra a szépségre, ami fővárosunkban körülvesz, vagy azok a magyarok, akik több mint száz évvel ezelőtt felépítették Pestet mások voltak? A Szabadság tér ma tökéletes kifejezője mindannak, ami a magyar tudatban összezavarodva él történelemről, világról és életről. – A teret elemző cikksorozatunk első részét Weiner Sennyey Tibortól ma, másodikat Petneházi Gábortól holnap olvashatjátok a DRÓTon.
Egy színésznő álma
A színésszé válásról, családjáról, a kaposvári és a pesti színházi életről beszélgettünk kötetlenül Móga Piroskával a Radnóti Színház színészével, az Aglaja című film sztárjával, versfelolvasások és színdarabok kiváló előadójával.
André Ferenc verse
„meztelenül mentél be a vízbe, / és mondtam, hogy nálad szebben / senki nem tudná hordani a bőröd, / de én nem mertem betenni” – André Ferenc csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsvárott élő fiatal költő, slammer verse a DRÓTon a Szexi költők sorozatban!
A kánonformáló
„Ez egy versenypiac, ahol egy kiadó megbukik, ha politikai alapon dönt.” – nyilatkozta Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, akit most neveztek ki a Magvető Kiadó igazgatójának. Az odavezető útról, a kiadói háttérről, a többi nagy kiadóról, az irodalom XXI. századi szerepéről, és a pletyka és irodalomtörténet különbségéről beszélt a DRÓTnak.
Kizárólag fölfelé vezet út
„Tavi költőből hegyi költővé válok” – nyilatkozta lapunknak a Jász Attila költő, aki kutyákról, felbomló családról, személyességről és érzékenységről is vallott. Az íróval, indiánnal és az Új Forrás folyóirat főszerkesztőjével Acsai Roland szubjektív beszélgetését olvashatjátok a DRÓTon.