„De miben vagyunk bűnösök?” – Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő verse

2014 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet megjelentető antológiát. A kötetből négy napon át, négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. A negyedik Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő Egyensúly című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.

„Hé te! Indián vagy?” – Maurice Kenny mohauk költő verse

„Hé! Indián vagy?” / Bólintottam. / „Hé te! Indián vagy?”. – Maurice Kenny mohauk költő Távolsági busszal a montanai Billingsbe című verse.

2015 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet megjelentető antológiát. A kötetből négy napon át, négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. A harmadik Maurice Kenny mohauk költő Távolsági busszal a montanai Billingsbe című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.

„Amikor még indián voltam…” – Mark Turcotte odzsibve indián költő verse

„Amikor még indián voltam … Az előszobában elhalkul a patkócsattogás. / Milliónyian sírnak ereimben.” – Mark Turcotte odzsibve indián költő, mesélő Folytatódik című verse.

2015 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet közlő antológiát. A kötetből négy napon át, négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. A második Mark Turcotte odzsibve indián költő, mesélő Folytatódik című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.

 Wendy Rose hopi

„Eltűnő amerikaiak…” – Wendy Rose hopi-mivok indián költő verse

„Eltűnő amerikaiak, veszélyeztetett fajta, / féreg és fű, nevezzék, aminek akarják / kőkemény helyek, ahol csontok csörögnek alá a mélybe.” – Wendy Rose hopi-mivok indián költő és aktivista Idegen magvak című verse.

2015 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet megjelentető antológiát. A kötetből négy napon át négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. Az első Wendy Rose hopi-mivok indián költő és aktivista Idegen magvak című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.

Európa alkonya?

Mindenki megnyugodhat, a terror-ellenes háború elkezdődött, aminek a vége csakis Európa és a nyugat totális győzelme lehet, bombázóink harcban állnak, a kormány a helyén van. Vagy mégsem?

Úgy látszik ez a sarkos vélemények hete a DRÓTon, de talán nem véletlenül, hiszen valóban történelmi időket élünk. A magyar fociválogatott 44 év után kijutott az EB-re, a múlt pénteki párizsi mészárlás pedig új dimenziókba helyezte Európa és az iszlám világ kapcsolatait ill. általában a világpolitikát, aminek alakulását most mindenki aggódva lesi, titokban vagy nyíltan egy új, mindent elsöprő világháború esélyeit latolgatva. Tehetünk-e valamit ellene? Vendégszerzőnk, Adam Frey szerint igen.

TeNeBiSzi ékes világa – Tillmann J. A. ékszerekről

„Az ember ínséglény. Csupaszon születik. Nincs se páncélja, se héja, se háza, ami a hátára nőtt volna. Nincsenek színes tollai, továbbá színjátszó pikkelyeknek is híján van.” – mondta Tillmann J. A. Tengely Nóra, Neuzer Zsófia, Biró Zsófi, Szilágyi Sapi ékszer kiállításának megnyitóján a MONO art & design Galériában. A kiállítást most a megnyitó beszéd közlésével és néhány kiálított ékszerről készített fotóval ajánljuk a DRÓTon.

Tényleg ez az új történelem?

Legendák és tények összemosása, nem bizonyított eredetteória, hamis képzetek, kereszténység és zsidóság szembeállítása, levegőben lógó iszlám, 4 hibátlan térkép 58-ból… új történelemkönyv jelent meg kilencedikes gyerekeknek, jelentős torzításokkal és még nagyobb hiányosságokkal. A Történelem Tanárok Egyesületének elemzéséből idézünk a DRÓTon.

Szabó T. Anna

Ha volna két életem – Szabó T. Anna Senki madara című kötetéről

Mit szeretne a nő? Mit a férfi? Hogyan találják meg, ami boldoggá tudja tenni önmagukat, a másikat, és hol vannak a határok két ember között? Vissza-visszakanyarodik-e az irodalom a magyar pusztákhoz, mely üres, megtölthető terével ihletője volt sok évszázad íróinak és költőinek? Szabó T. Anna új meséje is inkább líra, mint próza, de még inkább ballada, az örök emberi konfliktusok egyikének érzékeny megfigyelése. A kötetet Rufusz Kinga színekben és formákban egyszerű, néhány vonallal világokat megjelenító illusztrációi teszik gazdagabbá.