Magyar író és tanár. Magyar író és tanár. Magyary Ágnes 1975-ben született Kolozsváron, 1989 óta Budapesten él.1995 óta publikál, hazai és határon túli (erdélyi, romániai) lapokban, könyvkiadóknál. Díjai: Méhes György debüt-díj (2004); Mikó András-díj (Brassó, 2007), Fehér Klára irodalmi-díj (2015), Látó-nívódíj, próza kategória (2019), József Attila-díj (2021). Kötetei: Periton ( 2004, novellák); Az ördög operába készül és más történetek (2013, novellák); Rövidzárlat az alvilágban (2016, kisregény); Víziló a Szamosban ( 2018, regény); Madrid (2022, regényes útirajz) Az örök székely (2024, regény).

TESTODÜSSZEIA – Első rész

„Tehát a testem egy része, egy kis üvegcsében eljutott Kölnbe, ahol a Nyugatra szakadt rokonok megállapították a csillogó-villogó jólétben pöffeszkedő rendelőjükben, hogy bizony a kolozsvári ténymegállapítás helyes: itt nincs mit tenni, ez izombetegség. Na, de melyik? És tulajdonképpen ezzel indult az én testodüsszeám.” – Első rész Magyary Ágnes ‘Nyakig a testben’ című esszékötéből, amely a betegségről szól.

Bikaviadal a galériában

2023 június 21-én – Harc a fenevaddal címmel nyílt kamara-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, amely Lantos Adriána művészettörténész elhivatott munkája, a Spanyol Nagykövetség és a budapesti Cervantes Intézet támogatásával jött létre. Ahogy azt a meghívó szövegében lehetett olvasni a kabinetkiállítás alcíme: a bika a spanyol és a mediterrán kultúrában. A kiállítás november 12-ig látható.

„Munkáscsaládból származom…”

„…küldetésemnek tartom, hogy ahhoz a réteghez szóljak a műveimen keresztül, akik amúgy nem kerülnének be semmilyen formában a művészeti kánonba. Ahogy Velázquez beemelte a törpét a művészetbe – egy olyan személyt, aki az akkori társadalom kirekesztettje volt – és tette egyenrangúvá a királlyal a festményein, így szeretném én is beemelni a festészetbe ezt az általam jól ismert társadalmi réteget.” – Rakk Adriánnal – a rendkívül tehetséges fiatal festőművésszel – Magyary Ágnes készített interjút 2023 május ötödikén nyíló lakáskiállítása kapcsán.

Végzetes-e a ChatGPT? Nem lesz szükség írókra, mert itt a mesterséges intelligencia?

„A silány írókra biztos, hogy veszélyes. De komolyabbra fordítva a szót. Hol alkalmaznak írni tudó embereket? Például reklámügynökségnél, a szövegírói munka ilyen. Ezt a mesterséges intelligencia sokkal jobban és sokkal gyorsabban fogja tudni megcsinálni. Az emberi munka csak a legjobb szöveg kiválasztása lesz.” – 2023. március 10-én az ELTE szervezésében minikonferenciát tartottak Egyetem és mesterséges intelligencia címmel Aczél Balázs PPK, Darázs Lénárd ÁJK és Lukács András TTK részvételével. Lukács Andrást, az ELTE matematikusával készített beszélgetést Magyary Ágnes a DRÓTra.

„A valóság és a néző között ott van a művész” – interjú Lantos Adriána művészettörténésszel

Az idő állapítja meg, hogy mi egyedülálló. „Marketingtevékenységgel is fel lehet futtatni egy művészt, de ez csak divat, pillanatnyi hírnév. Amikor változnak az ízlésdinamizmusok, kiderül, hogy a művészete időtálló-e, van valós, a saját korát képviselő értéke.” – Lantos Adriánát a Szépművészeti Múzeum kurátorát, a spanyol festészet 1400-1800 szakértőjét kérdezem arról, hogy milyen kiállítást rendezne meg a Szépművészetiben, ha teljesen szabadkezet kapna?

„A színházban látom a csodát” – Bodor Géza színész, rendező

„Az az ember vallott kudarcot, aki csak és kizárólag a tudományra támaszkodott, és az az ember vallott kudarcot, aki csak és kizárólag a hitre támaszkodott.” – Bodor Géza rendezésében egy éve látható az Ágnes, báránykám című dráma Fodor Boglárkával, Pásztor Edinával és Gubík Ágival a Kettőspont Színházban. A március 24-ei előadás után, magát a rendezőt kérdeztem a darabról.