Magyar író és tanár.
Magyar író és tanár. Magyary Ágnes 1975-ben született Kolozsváron, 1989 óta Budapesten él.1995 óta publikál, hazai és határon túli (erdélyi, romániai) lapokban, könyvkiadóknál. Díjai: Méhes György debüt-díj (2004); Mikó András-díj (Brassó, 2007), Fehér Klára irodalmi-díj (2015), Látó-nívódíj, próza kategória (2019), József Attila-díj (2021). Kötetei: Periton ( 2004, novellák); Az ördög operába készül és más történetek (2013, novellák); Rövidzárlat az alvilágban (2016, kisregény); Víziló a Szamosban ( 2018, regény); Madrid (2022, regényes útirajz) Az örök székely (2024, regény).
Roberto Bolaño az említett esszéjében végül arra a következtetésre jut, hogy Mallarmé azért söpri le az élet asztaláról a testi örömöket és az olvasás adta intellektuális élvezeteket, mert tulajdonképpen csak egy dolog marad: az utazás. Mindig csak az utazás. Az az utazás, amelybe belevágva le kell mondani mindenről, amely során elveszejtjük önmagunkat vagy éppenséggel megtaláljuk, és a végén mindennek vége. Az Odüsszeia egyik értelmezése szerint is tulajdonképpen erről van szó: a trójai hős meghalni tér vissza Ithakába.
Mintha imádnánk az érzelgősséget ebben a korban, a lúzerségtől viszont viszolygunk. De a kérdés mégis csak az, hogy tudjuk-e uralni a testünket? Én biztosan nem, de nyilvánvalóan a többiek igen. És az érzelmeinket?
„Sok lájkot nem lehet szerezni egy ilyen poszttal egyik közösségi média felületén sem, mert a szenvedés nem menő.” – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának harmadik része.
Tehát semmi sem jó. Ez a vég kezdete. A testem hanyatlása, de nem a lelkemé. Az ontológiai derű, ez a fontos, hogy az ember derűs maradjon. Esterházynak is bejött! – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának második része.
„Az igazi kihívás szerintem – és erről nem szoktunk beszélni –, hogy megtanítsuk az embereket fókuszálni. Ezen a mostani figyelempiacon, ami van, rettenetesen erős a felhozatal.” – interjú Mohácsi Árpáddal, a Szófa főszerkesztőjével.
„Tehát a testem egy része, egy kis üvegcsében eljutott Kölnbe, ahol a Nyugatra szakadt rokonok megállapították a csillogó-villogó jólétben pöffeszkedő rendelőjükben, hogy bizony a kolozsvári ténymegállapítás helyes: itt nincs mit tenni, ez izombetegség. Na, de melyik? És tulajdonképpen ezzel indult az én testodüsszeám.” – Első rész Magyary Ágnes ‘Nyakig a testben’ című esszékötéből, amely a betegségről szól.
2023 június 21-én – Harc a fenevaddal címmel nyílt kamara-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, amely Lantos Adriána művészettörténész elhivatott munkája, a Spanyol Nagykövetség és a budapesti Cervantes Intézet támogatásával jött létre. Ahogy azt a meghívó szövegében lehetett olvasni a kabinetkiállítás alcíme: a bika a spanyol és a mediterrán kultúrában. A kiállítás november 12-ig látható.
„…küldetésemnek tartom, hogy ahhoz a réteghez szóljak a műveimen keresztül, akik amúgy nem kerülnének be semmilyen formában a művészeti kánonba. Ahogy Velázquez beemelte a törpét a művészetbe – egy olyan személyt, aki az akkori társadalom kirekesztettje volt – és tette egyenrangúvá a királlyal a festményein, így szeretném én is beemelni a festészetbe ezt az általam jól ismert társadalmi réteget.” – Rakk Adriánnal – a rendkívül tehetséges fiatal festőművésszel – Magyary Ágnes készített interjút 2023 május ötödikén nyíló lakáskiállítása kapcsán.
„A silány írókra biztos, hogy veszélyes. De komolyabbra fordítva a szót. Hol alkalmaznak írni tudó embereket? Például reklámügynökségnél, a szövegírói munka ilyen. Ezt a mesterséges intelligencia sokkal jobban és sokkal gyorsabban fogja tudni megcsinálni. Az emberi munka csak a legjobb szöveg kiválasztása lesz.” – 2023. március 10-én az ELTE szervezésében minikonferenciát tartottak Egyetem és mesterséges intelligencia címmel Aczél Balázs PPK, Darázs Lénárd ÁJK és Lukács András TTK részvételével. Lukács Andrást, az ELTE matematikusával készített beszélgetést Magyary Ágnes a DRÓTra.
Az idő állapítja meg, hogy mi egyedülálló. „Marketingtevékenységgel is fel lehet futtatni egy művészt, de ez csak divat, pillanatnyi hírnév. Amikor változnak az ízlésdinamizmusok, kiderül, hogy a művészete időtálló-e, van valós, a saját korát képviselő értéke.” – Lantos Adriánát a Szépművészeti Múzeum kurátorát, a spanyol festészet 1400-1800 szakértőjét kérdezem arról, hogy milyen kiállítást rendezne meg a Szépművészetiben, ha teljesen szabadkezet kapna?
