Magyar író és tanár. Magyar író és tanár. Magyary Ágnes 1975-ben született Kolozsváron, 1989 óta Budapesten él.1995 óta publikál, hazai és határon túli (erdélyi, romániai) lapokban, könyvkiadóknál. Díjai: Méhes György debüt-díj (2004); Mikó András-díj (Brassó, 2007), Fehér Klára irodalmi-díj (2015), Látó-nívódíj, próza kategória (2019), József Attila-díj (2021). Kötetei: Periton ( 2004, novellák); Az ördög operába készül és más történetek (2013, novellák); Rövidzárlat az alvilágban (2016, kisregény); Víziló a Szamosban ( 2018, regény); Madrid (2022, regényes útirajz) Az örök székely (2024, regény).

Magyary Ágnes

Kecskeének – A ‘Testodüsszeia’ nyolcadik része

Oliver Sacks úgy véli a betegség nem szenvedés és gyötrelem, mint ahogy azt mindenki képzeli, hanem tulajdonképpen nem más, mint énvesztés. Az egyetlen mentsége, hogy ő neurológusként, és azon belül is az agy szakértőjeként, főleg az agyban keletkezett alul vagy túlműködések okozta betegségek ismerője. De ettől még érvényes az a felvetés, hogy a betegség miképpen változtatja meg identitásunkat. Milyen átváltozások kiváltója lesz, ha életünk mindennapjait meghatározza egy másfajta állapot. Megmarad az én olyannak, mint korábban volt, vagy az identitás alfája és ómegája már maga a betegség?        

Ági és Tibor

Unatkozom, tehát beteg vagyok – A ‘Testodüsszeia’ hetedik része

Nagy kérdés, hogy az unalom betegsége-e? Korunk antropológusai, filozófusai és szociológusai szerint igen, ám Oliver Sacks a híres neurológus, aki remek könyveket írt érdekes eseteiből, többek közt a minden tekintetben zseniális című A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét és más történeteket, úgy véli a betegség helyes definíciója: valamiből túl sok vagy túl kevés van. Nálam nyilvánvalóan ez utóbbi áll fenn.

Kellemetlenségek – A ‘Testodüsszeia’ hatodik része

Roberto Bolaño az említett esszéjében végül arra a következtetésre jut, hogy Mallarmé azért söpri le az élet asztaláról a testi örömöket és az olvasás adta intellektuális élvezeteket, mert tulajdonképpen csak egy dolog marad: az utazás. Mindig csak az utazás. Az az utazás, amelybe belevágva le kell mondani mindenről, amely során elveszejtjük önmagunkat vagy éppenséggel megtaláljuk, és a végén mindennek vége. Az Odüsszeia egyik értelmezése szerint is tulajdonképpen erről van szó: a trójai hős meghalni tér vissza Ithakába.

TESTODÜSSZEIA – Első rész

„Tehát a testem egy része, egy kis üvegcsében eljutott Kölnbe, ahol a Nyugatra szakadt rokonok megállapították a csillogó-villogó jólétben pöffeszkedő rendelőjükben, hogy bizony a kolozsvári ténymegállapítás helyes: itt nincs mit tenni, ez izombetegség. Na, de melyik? És tulajdonképpen ezzel indult az én testodüsszeám.” – Első rész Magyary Ágnes ‘Nyakig a testben’ című esszékötéből, amely a betegségről szól.

Bikaviadal a galériában

2023 június 21-én – Harc a fenevaddal címmel nyílt kamara-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, amely Lantos Adriána művészettörténész elhivatott munkája, a Spanyol Nagykövetség és a budapesti Cervantes Intézet támogatásával jött létre. Ahogy azt a meghívó szövegében lehetett olvasni a kabinetkiállítás alcíme: a bika a spanyol és a mediterrán kultúrában. A kiállítás november 12-ig látható.

„Munkáscsaládból származom…”

„…küldetésemnek tartom, hogy ahhoz a réteghez szóljak a műveimen keresztül, akik amúgy nem kerülnének be semmilyen formában a művészeti kánonba. Ahogy Velázquez beemelte a törpét a művészetbe – egy olyan személyt, aki az akkori társadalom kirekesztettje volt – és tette egyenrangúvá a királlyal a festményein, így szeretném én is beemelni a festészetbe ezt az általam jól ismert társadalmi réteget.” – Rakk Adriánnal – a rendkívül tehetséges fiatal festőművésszel – Magyary Ágnes készített interjút 2023 május ötödikén nyíló lakáskiállítása kapcsán.