Magyar író és tanár. Magyar író és tanár. Magyary Ágnes 1975-ben született Kolozsváron, 1989 óta Budapesten él.1995 óta publikál, hazai és határon túli (erdélyi, romániai) lapokban, könyvkiadóknál. Díjai: Méhes György debüt-díj (2004); Mikó András-díj (Brassó, 2007), Fehér Klára irodalmi-díj (2015), Látó-nívódíj, próza kategória (2019), József Attila-díj (2021). Kötetei: Periton ( 2004, novellák); Az ördög operába készül és más történetek (2013, novellák); Rövidzárlat az alvilágban (2016, kisregény); Víziló a Szamosban ( 2018, regény); Madrid (2022, regényes útirajz) Az örök székely (2024, regény).

Bánki Éva

Van-e még értelme verset írni?

„A Mediterráneum teremtette meg a „jó élet” máig legnagyobb hatású toposzait. Nem kell hősnek vagy zseniálisnak lenned, hogy egy szép kertben élvezd a madarak énekét, a finom ételeket, a tavaszi szellőt, a szerelmet vagy a barátaid visszafogott társalgását.” – vallja Bánki Éva, aki szerint: „a magyar vidéki élet a szeretet, a figyelem hiánya, no és persze a bezártság miatt olyan nyomasztó.”

Kés az irodalomban

Az ominózus Jókai-vita rengeteg témát felszínre hozott, amelyeket akár külön-külön is érdemes lenne megvizsgálni kötelező olvasmányok, kánon, irodalomoktatás, női írók, kortárs irodalom, irodalomtanítás, olvashatóság, stb. Bánki Éva és Péntek Orsolya részben ezt meg is tette, én most szeszélyesen előrángatok néhány gondolatot. Figyelem: erősen ironikus hangvételű okoskodás következik!