A nemlét előtt… – Fekete Vincével beszélgettünk
A halál megfoghatatlan tapasztalatát próbálod körbejárni a magad korlátolt eszközeivel.
Magyar író és tanár.
Magyar író és tanár. Magyary Ágnes 1975-ben született Kolozsváron, 1989 óta Budapesten él.1995 óta publikál, hazai és határon túli (erdélyi, romániai) lapokban, könyvkiadóknál. Díjai: Méhes György debüt-díj (2004); Mikó András-díj (Brassó, 2007), Fehér Klára irodalmi-díj (2015), Látó-nívódíj, próza kategória (2019), József Attila-díj (2021). Kötetei: Periton ( 2004, novellák); Az ördög operába készül és más történetek (2013, novellák); Rövidzárlat az alvilágban (2016, kisregény); Víziló a Szamosban ( 2018, regény); Madrid (2022, regényes útirajz) Az örök székely (2024, regény).
Egy plazmakutató asszony
„A nehezebben befogadható tudományokat olyan módon kellene a felnövekvő generáció elé tárni, hogy azt képesek legyenek jól megérteni minél többen. Ebben meghatározó szerepe van a pedagógus társadalomnak.” – mondta Derzsi Aranka, plazmakutató.
Hatalmi játszmák
A Wagner-opera hosszúságú ötórás színdarab, a Likvidátor, a felszámoló, a Kettőspont Színházban kortárs moralitásjátékként hirdeti magát. Az egész darabot ezeknek a hatalmi struktúráknak a kusza hálója szövi át – nevezhetjük ezt akár életnek – ahol az egyén mindig alulmarad, de vajon fölötte pedig ott lenne Isten? Magyary Ágnes írása a Kettőspont Színház darabjáról a DRÓTon.
„A színház a figyelem megszervezésének művészete…” – nagyinterjú Formanek Csabával
„Semmilyen módon nem rögzíthető, de még csak nem is modellezhető pontosan, hogy mi történik egy színházi előadáson a közönség tagjai és a játéktérben dolgozó színészek között.” – Formanek Csaba rendezővel Magyary Ágnes készített nagyinterjút a DRÓTra. Csaba 2022 április 9-10-11-én adja elő nagyszabású „Hádész” című monodrámáját a Kettőspontban.
Kultúrharcot azok vívnak, akik gyengén állnak a kultúrával…
„…ez a szó mindig azt juttatja eszembe, amikor Dubrovnik óvárosát lőtték a tüzérségi ütegek. Olvasni erőfeszítés, ezt nem szabad elfelejteni, aki nem hajlandó erre az erőfeszítésre, az kívül marad a kultúrán, és aztán harcol.” – Vida Gáborral, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztőjével, íróval Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra
Ha a művészetnek vége, akkor az értelmes emberi életnek van vége
„Mindig azt éreztem, hogy a szavak pontatlanok, és nem alkalmasak arra, amit a képek tökéletesen el tudnak mondani. Aztán valamikor az egyetem elején elhatároztam, hogy ha már úgy alakult, hogy a bölcsészkarra járok, ideje lenne megtanulni beszélni, és elkezdtem mindenféle stílusú szövegeket olvasni, hátha rájövök, hogy csinálják, akik értenek hozzá.” – Spanyol műfordító, művészettörténész, irodalomtörténész. Ki is valójában Kutasy Mercédesz? Magyary Ágnes interjúja a DRÓTon.
„A posztnemzeti kor, amelyben élünk…”
„…éppen szerencsés sokszínűsége révén igényli az identitáselbeszéléseket… … A 10 millió virológus országában miért éppen az irodalomhoz ne értene mindenki. … A múlt megismerése segít a jelen korlátainak szétfeszítésében, ha tetszik a ködképeink eloszlatásában.” – Petőfiről, Legendahántás című új könyvéről, a magyar irodalom lektűrösödéséről, olvasásról és írásról, kánonról és kultúrharcról, a modern emberről beszélgetett Magyary Ágnes Milbacher Róberttel. Az interjú a DRÓTon olvasható.
Nem mi vagyunk az egyetlen érző, gondolkodó faj a Földön
Milyen hatása van a kutyatartásnak? Hasonlítanak-e a kutyák és gazdáik? Késlelteti-e a kutyatartás a gyermekvállalást? Hol tart most a tudomány a kutyákkal? – Kubinyi Enikővel, a Junior Prima díjas és L’ORÉAL-UNESCO díjas magyar biológussal, etológussal, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársával Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra.
Nekünk Mohács kell?
Én is elolvastam Péterfy Gergely közösségi felületre kitett posztját, és a következő gondolatok merültek fel bennem…
Van-e még értelme verset írni?
„A Mediterráneum teremtette meg a „jó élet” máig legnagyobb hatású toposzait. Nem kell hősnek vagy zseniálisnak lenned, hogy egy szép kertben élvezd a madarak énekét, a finom ételeket, a tavaszi szellőt, a szerelmet vagy a barátaid visszafogott társalgását.” – vallja Bánki Éva, aki szerint: „a magyar vidéki élet a szeretet, a figyelem hiánya, no és persze a bezártság miatt olyan nyomasztó.”