A magyar mágikus realizmus hasznáról és káráról
„A neurózist legjobban neurózissal lehet gyógyítani, mint az köztudott. A gyógymódok egyike a regényírás. Intenzív terápiája a családregény.”
Magyar író és tanár.
Magyar író és tanár. Magyary Ágnes 1975-ben született Kolozsváron, 1989 óta Budapesten él.1995 óta publikál, hazai és határon túli (erdélyi, romániai) lapokban, könyvkiadóknál. Díjai: Méhes György debüt-díj (2004); Mikó András-díj (Brassó, 2007), Fehér Klára irodalmi-díj (2015), Látó-nívódíj, próza kategória (2019), József Attila-díj (2021). Kötetei: Periton ( 2004, novellák); Az ördög operába készül és más történetek (2013, novellák); Rövidzárlat az alvilágban (2016, kisregény); Víziló a Szamosban ( 2018, regény); Madrid (2022, regényes útirajz) Az örök székely (2024, regény).
„Színházat mindenkinek!”
„Van egy fesztiválunk a TeatRom. Ez Borsod megye apró falvaiban, meg cigányok lakta településein valósul meg. Színházat, meg mindenféle kulturális eseményeket viszünk ezekre a helyszínekre. Idén összesen 4 millió forintunk volt, miközben 14 millió volt a költségvetés.” – Simon Balázs rendezővel beszélgettünk részvételi színházról, rendezőkről és a Teatromról.
„Nem félek attól, hogy nekünk orvosoknak nem lesz dolgunk, ha itt lesz a mesterséges intelligencia…”
Mik azok és mi számít ritka betegségek? Mennyire befolyásolják a génjeink, hogy milyen betegségekre vagyunk fogékonyak? Milyen fontos az életmód abban, hogy teljes értékű öregkort élhessünk? Mi történik a bioinformatikában? Miért fontos az orvos-beteg személyes kapcsolata? Interjú a DRÓTon Molnár Mária Judittal, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatójával.
Tékozló tudatok – Márton Evelin „Farkashab” című könyvéről
„1992. május, a piac fölött nyolc emelet magasságában. Tizenkét éves vagyok, és mindenféle idegállapot vesz erőt rajtam. Váltakozik a bágyadtság, az eszeveszett tettvágy és a tökéletes közöny. Időnként naplót írok, a régi dolgokról is. Van néhány barátom, de csak a magány burkán túl, amelynek köszönhetően még mindig felerészben kétvízközi indián és tuareg vagyok. Olvasok, most éppen az ördög színeváltozásáról.” – Márton Evelin az a szerző, aki mindig ugyanazt a történetet írja állítólag ezzel mindenki így van, de mivel imád címeket adni – és fene egye meg, iszonyú jól is csinálja – különböző címek alatt adja ki ugyanazt a sztorit. A műfajt is megjelöli a könyvében: archív napló. Ezt nevezem én átvágásnak; de lássuk, mit akar a szerző.
„A jó könyvekkel olykor meg kell dolgozni, de megéri…” – Zsidó Ferenc
Zsidó Ferenc szerkesztő épp a Székelyföld 25 éves jubileumának eseményeit szervezi: ami biztos, augusztus 20-án a Kolozsvári Magyar Napokon lesz egy Székelyföld 25 kerekasztal-beszélgetés, aztán október 14-én a székelyudvarhelyi könyves napokon, majd október 21-én a szerkesztőségben, a díjátadónkkal egybekötve.
A Zsidó Ferenc nevű szerző egy székely tematikájú regényen dolgozik, mely némiképp Tamási Áronos nyelvezettel a mai székely valóságból mutat be egy szeletkét. Néhány fejezete elkészült, meg is jelent, de a végét még nem látom. És ez így van jól. – válaszolta Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
A nyelvemért feladtam a polgárságom…
„Nagyjából-egészében szarik az úgynevezett költészetre.” – írja Németh Gábor Horváth Eve második verseskötetének fülszövegére. Tényleg? Horváth Eve Magyary Ágnes kérdéseire válaszolt a DRÓTon.
Könyvtár a XXI. században
Pandémia, ebookok, online-világ, elidegenedő emberek, olyan jelenségek, amelyek nem hagyták érintetlenül a könyves-szakmát sem. Vajon milyen szerepe lehet a könyvtárnak és a könyveknek a XXI. században? Olvasásról, irodalomterápiáról, a könyvtárak XXI. századi szerepéről beszélgettünk Oroszi Evelinnel az EX Libris Könyvtári Alapítvány vezetőjével, könyvtárossal.
A következő ötven év az elmúlásról fog szólni… – Morpho kiállítás a Kispontban és interjú a DRÓTon!
‘Spotlight’ címmel nyílt kiállítás Hegedűs Ákos morpho koncertfotóiból a fotográfus 50. születésnapja és a fotográfiában eltöltött 30 éve alkalmából. A fotográfus figyelme az elmúlt 15 évben már a klímakrízis és az ezzel összefüggő társadalmi problémák felé fordult, ám ezzel az eseménnyel visszatér a gyökereihez és a koncertek világához. Hegedűs Ákos morpho visszapillant huszonéves önmagára és a 90-es évekre, amikor Magyarországon kinyílt egy kapu… – A művésszel interjút olvashattok a DRÓTon.
A nemlét előtt… – Fekete Vincével beszélgettünk
A halál megfoghatatlan tapasztalatát próbálod körbejárni a magad korlátolt eszközeivel.
Egy plazmakutató asszony
„A nehezebben befogadható tudományokat olyan módon kellene a felnövekvő generáció elé tárni, hogy azt képesek legyenek jól megérteni minél többen. Ebben meghatározó szerepe van a pedagógus társadalomnak.” – mondta Derzsi Aranka, plazmakutató.