Az a fiú, akit én gyászolok s akinek csak írását ismertem, az arcát soha, abból a fajtából való, melynek ifjai a Nyugat kultúráját hozták és hozzák ma is útjaikból, vásárfiának, az ősi kúriákba: magyar fiú volt és a King’s College növendéke és verseiben sajátságosan találkozott Shelley és Keats Arannyal és Vörösmartyval. – Babits Mihály cikkét közöljük a Nyugatból, 1915 júniusából.
„A helyzet hát az, hogy ránk erőszakolnak egy rendszert, melyben „bizonyos kötelezettségek” fejében „bizonyos jogokkal” bírunk. Hogy ezek milyenek, azt elsősorban az elfogadott szokások és intézmények határozzák meg.” – Az itt olvasott töredék Békássy Ferenc két – eddig ismert – utolsó írásának egyike, melyet vélhetőleg már Pápán, a Magyar Királyi Lovas Honvéd Távíróiskolában írt. Nem sokkal később őt és huszár társait az északi frontra vitték, ahol elesett. Ezen a héten lesz 100 éve, hogy Békássy Ferenc költő, író elesett a Nagy Háborúban. Zsennyében 2015 június 25-én emlékeznek a költőre. A DRÓTon írásokat közlünk Békássytól és Békássyról. Kövesd az eseményeket!
„…el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé” – Végül eldöntötték, hogy „4 méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra”. Három kérdést intéztünk ismert és számunkra nem véletlenül fotnos vajdasági magyar alkotókhoz. A neves kritikus, esszéista Fekete J. József, és a költő, szerkesztő Tóbiás Krisztián válaszait közöljük most elsőként a DRÓTon.
A DRÓT májusban kiírt egy alkotói pályázatot – külön felnőtt és gyermek kategóriában -, ami az eltűnő fecskék helyzetét kívánta tematizálni. Egy nap maradt a leadási határidőig, és nekünk két jó hírünk is van. Kattints a részletekért.
Vajon melyik a tíz legjobb könyv az idei könyvhéten? A DRÓT saját TOP10-es listát közöl, amit természetesen lehet vitatni, de ha nem tetszik, akár ki is lehet egészíteni.
Hardik László – az utolsó alanyi, szimbolista, underground költő – verseskötetének bemutatója egy zajos, nyolcadik kerületi kiskocsmában, a Macskában volt. A DRÓT stábja az unortodox könyvbemutatón járt és videózott.
„Bizonyára vannak néhányan, akik a jelenkori történelmet a Római Birodalom bukásának „újrajátszásaként” fogják fel, s közben reménykednek, hogy a múlt leckéiből megtanulhatják, hogyan előzhető meg, hogy a barbár hordák elpusztítsák a mai európai civilizációt.” – az Atlantisz kiadó nem jelentet meg külön könyvet a könyvhétre, de 2015-ös könyveivel – Geary és Jullien műveivel – kint lesz a téren. Részletet és recenziót olvashattok a DRÓTon.
A József Attila Kör idén is gazdag és izgalmas programkínálattal várja az olvasóközönséget Budapesten, Szegeden, Székesfehérváron, Debrecenben és Kolozsváron egyaránt. A JAK új kiadványait megtalálják az Ünnepi Könyvhét ideje alatt a budapesti Vörösmarty téren a 90-es standnál, valamint Debrecenben. Végre egy részletes program, sőt videó és dedikálások, amit érdemes végigböngészni.
Milyenek voltak ifjú költőink és íróink, amikor még gyerkek voltak? Milyenek voltak az első írásaik? Mennyi maradt a kezdetekből mára? Áfra János, Berka Attila, Hartay Csaba, Kemény Zsófi, Székelyhidi Zsolt, Tóth Kinga és Weiner Sennyey Tibor legkorábbi munkáiból kaphattok a DRÓT gyerekkort idéző összeállításában ízelítőt, elképesztő fotókkal édesítve.
„Két átvilágított felsőtest, / körbefuttatva indulatokkal, / aranysárga keretben.” Áfra János könyvhétre a Kalligramnál megjelenő második verseskötetből két költeményt is olvashattok a DRÓTon.