Ér-e újrafordítani Dante Isteni színjátékát?
Feket I. Alfonzot és Szörényi Lászlót kérdeztük a Nádasdy Ádám által újrafordított Isteni színjátékról.
Interjúk és beszélgetések a DRÓTon.
Feket I. Alfonzot és Szörényi Lászlót kérdeztük a Nádasdy Ádám által újrafordított Isteni színjátékról.
Bár az se semmi, hogy a nyúl tojást tojik, mi mégis úgy látjuk, hogy „…szükség van a jó magyar sci-fire” – Időutazásról, szingularitásról, és az irodalomról, mint piac beszélt az új magyar sci-fi irodalom emelkedő csillaga Brandon Hackett alias Markovics Botond a DRÓTon.
„Egy globális kulturális barbarizmus kontúrjai látszódnak egyre karakteresebben.” – nyilatkozta a DRÓTnak Turczi István, akivel a Prima Primissima-díja körüli felháborodásról, a magyarországi dzsungelharcokról, elismerésről és el nem ismerésről, honi és külföldi önmenedzselésről, és a Szőcs Géza vezette Magyar PEN Clubról beszélgettünk, annak apropóján, hogy Spanyolországban jelentek meg versei.
A három milló forinttal járó, tizedik Aegon Művészeti Díj nyertesével az első interjút a DRÓTon olvashatjátok. Méghozzá a görögségről, Európáról, Adyról, feleségéről, a Kitömött barbár sikeréről, korábbi könyveiről, Kazinczy koráról, és arról, hogy egyesek szerint neki nincs is lelke, csak szelleme beszélt a kisorosziban élő Péterfy Gergely, amikor leültünk beszélgetni Szentendrén.
„Én az egész díjra aranyat vásároltam, abból érmeket veretek és ezekből fogok adni azoknak, akiket rátermettnek látok.” – nyilatkozta a DRÓTnak Szőcs Géza, akivel a Kossuth-díja és annak visszhangja kapcsán készítettünk exkluzív interjút, melyben beszélt a magyarországi kulturális életről, az írók helyzetéről és az írószövetségek együttműködésének lehetetlenségéről és arról, hogy szerinte milyen lesz hazánk tíz év múlva.
Miért büdös az eszkimók lába? Milyen az, amikor valakin látszik a latin őrület? Mi az irodalom lényege? – Mesterünk és mentorunk Szörényi László irodalomtörténész március 22-én tölti be hetvenedik életévét. A jeles esemény alkalmából cikksorozatot közlünk a DRÓTon. Az alábbi – eddig még sehol sem publikált életút-interjút – Weiner Sennyey Tibor készítette az ünnepelttel néhány éve az Eötvös Collegiumban.
„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” – mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.
Vajon a mai magyar politikusok tényleg csupán egyéni érdekeiket kergetik? Mennyire tudnak önazonosak maradni a parlamentben? A politika valóban csak korrupt lehet? Elsőként azt a pártot kerestük meg, amelyik nevével is azt sugallja, hogy tudja a választ a problémára. Kérdéseinkre Szél Bernadett, az LMP társelnöke válaszolt. Az összefoglaló videó után a teljes beszélgetés a DRÓTon itt olvasható.
A kawi költők a költészet jógáját gyakorolták, mely során az alkotótevékenység imádsággá is magasztosult. Még manapság is sok balinéz számára fontos az ezekben rejlő bölcsesség. – írja összefoglaló esszéjében a balinéz irodalmi hagyományról Helen Creese, amely a DRÓTon jelenik meg először magyarul Balogi Virág fordításában.
A DRÓT főszerkesztője 2013-ban a Balin rendezett Ubud Writers and Readers irodalmi fesztivál vendégeként találkozott Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval és vele beszélgetett a sziget ősi irodalmáról és nyelvéről. Ezt az interjút akkor a Kultúrpart hozta, most Helen Creese nagyesszéje mellett, fontos háttérinformáció gyanánt, újraközlést olvashattok.