Interjúk és beszélgetések a DRÓTon.
„A magyar irodalom egy rohadt szépen sminkelt hulla!” – Centauri meztelenségről és napirendről, valódi-, ál-, és szerzői-nevéről, legutóbbi és legújabb regényéről, fiatal írókról, a magyar irodalom gyengeségeiről és a posztmodern haláláról vall. Adddig provokáltuk, míg végül parázsló vitába hajló beszélgetést folytattunk a magyar próza semmiből és névtelenségből, meztelnül és szárnyakkal előugró, majd mindig eltűnő mesterével a DRÓTon.
Kilenc fős társulat, a nevük Képzetlenek, vezetőjük Szilágyi Gábor. Ebben a felállásban először álltak össze. 2015 áprilisában lesz Az ember tragédiájának a bemutatója. A Szürke ló és a többiek, a Hamlet és a Woyzeck után egyértelmű, hogy szeretik a kemény fába vágni a fejszéjüket. Egy este megfigyelhettem egy próbájukat. Ahogy dolgoztak a darabon, néha szöveggel, néha szöveg nélkül. Számomra, külső szemlélőnek időnként megállt az idő, életre kelt a puszta szöveg. A próba után a rendezővel és fiatal színészekkel beszélgettünk.
Van, aki szerint ő az „új Tömörkény”, olvasói szerint írásaiban megszólal „Szeged valódi hangja”, míg mások szerint a klasszikus próza új életre keltője. Szeged provincializmusáról, fontosságáról, főváros és vidék kapcsolatáról, magányról és közösségről, kánonról és kirekesztésről, legújabb könyvéről és a valódi közösségek hiányáról beszélgettünk Bene Zoltánnal, Szeged meghatározó prózaírójával.
A színésszé válásról, családjáról, a kaposvári és a pesti színházi életről beszélgettünk kötetlenül Móga Piroskával a Radnóti Színház színészével, az Aglaja című film sztárjával, versfelolvasások és színdarabok kiváló előadójával.
„Ez egy versenypiac, ahol egy kiadó megbukik, ha politikai alapon dönt.” – nyilatkozta Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, akit most neveztek ki a Magvető Kiadó igazgatójának. Az odavezető útról, a kiadói háttérről, a többi nagy kiadóról, az irodalom XXI. századi szerepéről, és a pletyka és irodalomtörténet különbségéről beszélt a DRÓTnak.
„Tavi költőből hegyi költővé válok” – nyilatkozta lapunknak a Jász Attila költő, aki kutyákról, felbomló családról, személyességről és érzékenységről is vallott. Az íróval, indiánnal és az Új Forrás folyóirat főszerkesztőjével Acsai Roland szubjektív beszélgetését olvashatjátok a DRÓTon.
A DRÓTon most megnézhetitek SZEDER Reggeli dalának vadonatúj klippjét.
Kiderül, hogy miért nem lett a költő operaénekes, mit nem szeretett gyerekkorában, és hogy vetette bele magát az irodalomba Oláh János és Mezey Katalin fia. Lackfi János válaszolt transzgenerációs irodalom létét érintő kérdéseimre Kemény Zsófi és Závada Péter után.
Három költőnek tettem fel ugyanazokat a kérdéseket, hogy kiderüljön számít-e és ha igen, miként, hogyha az ember eleve olyan családba születik, ahol már az apa vagy az anya író-költő? A három költő Lackfi János, Závada Péter és Kemény Zsófi. Závada Péter válaszolt Kemény Zsófi után kérdéseimre. Válaszain keresztül jobban megismerjük a fiatal költőt, családi-gyermekkori hátterét, Akkezdet Phiainak sikeres rapperét.
Három költőnek tettem fel ugyanazokat a kérdéseket, hogy kiderüljön számít-e és ha igen, miként, hogyha az ember eleve olyan családba születik, ahol már az apa vagy az anya író-költő? A három költő Lackfi János, Závada Péter és Kemény Zsófi. A kulturális tőke sokféleképpen megjelenhet, nem csak diplomák és papírok formájában. A kulturális és kapcsolati tőke másféle megjelenéséről, arról, hogy miért lehet vonzó vagy éppen ellenkezőleg: taszító az írói-költői pálya, titkokról és gyermekkori emlékekről beszéltek mindhárman. Vajon létezik-e transzgenerációs irodalom? Kemény Zsófinak tegnap 14.11.28 mutatták be első könyvét, így a Kemény-lányok közül, ő is íróvá avanzsált. Kérdéseimre ő válaszolt elsőként.