Interjúk és beszélgetések a DRÓTon.
„Kérem adja meg személyes adatait…” – Mindnyájunk számára ismerős lehet a borzongató helyzet. Braun Barna nem akárhogy kezelte az őt folyamatosan zaklató telefonos hívásokat: az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon posztolta őket, mintegy fityiszt mutatva a kafkai Hivatalnak, s megmutatva Magyarországnak, hogy hol is élünk.
…ajánlotta 2016 magyarjainak Gömöri György irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár, aki nem csak a jelenről, de az 1956-os forradalom idején megélt élményeiről is beszélt kameránk előtt.
Könyvünkből talán jobban lehet érteni azt a nemzetek-fölötti, civilizált Európát, amit szétrobbantott az első világháború. – Gömöri Györggyel beszélgettünk a 2016 őszén megjelent Békássy kötetről, amit ő és felesége, Gömöri Mari szerkesztettek. Ez a második angol nyelvű Békássy-kötet, az elsőt még 1925-ben Virgina Woolf adta ki. Az új kötetről, az első világháborúról, Angliáról és Magyarországról, Békássy Ferenc jelentőségéről is nyilatkozott a neves irodalomtörténész és kiváló költő, Gömöri György a DRÓTnak.
Hosszas tekerés alatt a kerékpáros nemcsak az utat őrli, hanem belső önmagát is. – mondta Novák Valentin legújabb könyve, az Álomtourbina – melyet mi is ajánlottunk könyvheti sorozatunkban -, kapcsán Gágoly Attilának egy beszélgetésben, s amely beszélgetést most teljes egészében olvashattok a DRÓTon.
A DRÓT zenei sorozatában Szegedre látogatunk, ahol Kocsik Andrással, az Eldorádó Fesztivál keretein belül debütált Dragon Forest énekesével és dalszövegírójával beszélgettünk arról, hogy milyen az élő költészet a sárkány erdejében…
Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.
Ahhoz a mondathoz, hogy „magyar vagyok”, vagy „román vagyok”, „szlovák vagyok”, nem kell irodalom. Ehhez a mondathoz egy bürokrata kell meg egy pecsét, vagy egy határőr vagy egy hadsereg. Az irodalom ahhoz a mondathoz kell, hogy én minden vagyok. Triviális módon magyar, persze; de csak magyarnak lenni az hihetetlen szánalmas, mert hisz közben még férfi is vagyok, nő is vagyok, buzi, istenfélő, ezer, ezer dolog. Ehhez kell az irodalom, ehhez az esethez. Egyébként ez is az egyetlen legitimációja az irodalomnak, ezt a fantasztikusságot, ezt az együttállást megmutatni. – Esterházy Péter
Mit csinál egy régi magyaros? Miért volt amatőr Balassi? Mi haszna az irodalomtörténetnek? Miben különbözik a bölcsész tudása a természettudósétól? Irodalomtörténész-e Nyáry Krisztián? Milyen volt Szörényitől latint tanulni? Minderről és még számos egyéb izgalmas kérdésről olvashattok Kőszeghy Péter irodalomtörténésszel, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugdíjba vonuló főmunkatársával, a Balassi Kiadó alapító-tulajdonosával készült interjúnkban.
Bezár a Kvazár. Az elképesztő állapotok ellenére Formanek Csaba május utolsó hetén még előadta a Diogenész és a Bádogelefánt című drámákat. A rendező-előadóval készített kisfilmünkben körbejártuk az egykori Super8-at, később Kvazárt, amit most lebontanak.
Ki ez a Diogenész? Mit tud, vagy mit nem tud kezdeni ez a társadalom a szegényekkel, elesetekkel, vagy éppen a rendszerbe be nem illeszthetőkkel, a nem átlagosakkal? Ki az a Szkirpalosz kalózkapitány és milyen hatása van a társadalomra?