Üvegköltemények szerzője
Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.
Interjúk és beszélgetések a DRÓTon.
Jó volt, hogy volt
Ahhoz a mondathoz, hogy „magyar vagyok”, vagy „román vagyok”, „szlovák vagyok”, nem kell irodalom. Ehhez a mondathoz egy bürokrata kell meg egy pecsét, vagy egy határőr vagy egy hadsereg. Az irodalom ahhoz a mondathoz kell, hogy én minden vagyok. Triviális módon magyar, persze; de csak magyarnak lenni az hihetetlen szánalmas, mert hisz közben még férfi is vagyok, nő is vagyok, buzi, istenfélő, ezer, ezer dolog. Ehhez kell az irodalom, ehhez az esethez. Egyébként ez is az egyetlen legitimációja az irodalomnak, ezt a fantasztikusságot, ezt az együttállást megmutatni. – Esterházy Péter
Balassi, kurvák, egyéb nyalánkságok…
Mit csinál egy régi magyaros? Miért volt amatőr Balassi? Mi haszna az irodalomtörténetnek? Miben különbözik a bölcsész tudása a természettudósétól? Irodalomtörténész-e Nyáry Krisztián? Milyen volt Szörényitől latint tanulni? Minderről és még számos egyéb izgalmas kérdésről olvashattok Kőszeghy Péter irodalomtörténésszel, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugdíjba vonuló főmunkatársával, a Balassi Kiadó alapító-tulajdonosával készült interjúnkban.
Romszínház
Bezár a Kvazár. Az elképesztő állapotok ellenére Formanek Csaba május utolsó hetén még előadta a Diogenész és a Bádogelefánt című drámákat. A rendező-előadóval készített kisfilmünkben körbejártuk az egykori Super8-at, később Kvazárt, amit most lebontanak.
Dühöngő Szókratész Budapesten
Ki ez a Diogenész? Mit tud, vagy mit nem tud kezdeni ez a társadalom a szegényekkel, elesetekkel, vagy éppen a rendszerbe be nem illeszthetőkkel, a nem átlagosakkal? Ki az a Szkirpalosz kalózkapitány és milyen hatása van a társadalomra?
A humanizmus halott?
Milyen volt a 80-as években és milyen ma irodalomtörténetet írni Magyarországon? Miért volt a magyar reneszánszkutatás a világ élvonalában akkoriban? Kreatívak-e a magyar bölcsészek? Mi a humanizmus? Kell-e félnünk a muszlimoktól? Mi szabhat határt a gyűlöletnek a társadalomban? Hogyan dolgozhatóak fel a múlt tragédiái? Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, az ELTE címzetes egyetemi tanárával, Ács Pállal beszélgettünk.
A férfiak is ugyanúgy félnek, mint a nők
Azért kellett a mozdulatművészetet elrejteni, mert a szabad tánccal kifejezhet az ember valamit. Ha kifejez, az gondolkodásra, érzésre indítja a nézőket. Ha gondolkodnak az emberek, az veszélyes. Ez ilyen nagyon egyszerű. – Batarita táncos, koreográfus a DRÓT 7NŐ beszélgetés sorozatának negyedik alkalmán igazán meglepő dolgokról is beszélt. Itt olvashatod a beszélgetés második felét.
Bocs, nem kéne már szülnöd?
A politikusok nőkről alkotott véleményéről, zenei karrierről, arról, hogy mennyit keresnek az énekesek és az énekesnők, arról, hogy milyen ingyen zenélni, hogy mi a véleménye a menekült-kérdésről, s hogy miért érezte kötelességének, hogy magyar emberként segítenie kell, készülő új lemezéről, és arról is, hogy mi minden lehet az ember, ha nő – beszélt Jónás Vera a DRÓT 7NŐ sorozatának harmadik vendégeként. Itt olvashatjátok a teljes, szerkesztett beszélgetést.
Centauri Jack Londonja
Az irodalom egyik feladata, hogy ne az út szélén stoppoljon, de valahogy mégis párbeszédet tudjon kezdeményezni… – mondta Centauri, akinek most jelent meg Jack Londonról szóló regénye, a Jákob botja. A szerzővel egy héttel Jack London emléktúrája után újabb interjút készítettünk, amit most megnézhettek a DRÓTon, továbbá olvashattok a regényből is egy rövid részletet.
A nőtől elvárt szerep ma már nem olyan egyértelmű
„Nem akartuk lemásolni az előző generációt, a szüleink mintáját, mert más emberek, más személyiségek vagyunk más időben, más korban.” – anyaságról, építészetről, marketingről, tudatosságról, a lelkiség fontosságáról beszélt a DRÓT második 7NŐ estjén Pém Ildikó, a BORD Építész Stúdió építésze és kommunikációs vezetője.