Magyary Ágnes

Kecskeének – A ‘Testodüsszeia’ nyolcadik része

Oliver Sacks úgy véli a betegség nem szenvedés és gyötrelem, mint ahogy azt mindenki képzeli, hanem tulajdonképpen nem más, mint énvesztés. Az egyetlen mentsége, hogy ő neurológusként, és azon belül is az agy szakértőjeként, főleg az agyban keletkezett alul vagy túlműködések okozta betegségek ismerője. De ettől még érvényes az a felvetés, hogy a betegség miképpen változtatja meg identitásunkat. Milyen átváltozások kiváltója lesz, ha életünk mindennapjait meghatározza egy másfajta állapot. Megmarad az én olyannak, mint korábban volt, vagy az identitás alfája és ómegája már maga a betegség?        

Ági és Tibor

Unatkozom, tehát beteg vagyok – A ‘Testodüsszeia’ hetedik része

Nagy kérdés, hogy az unalom betegsége-e? Korunk antropológusai, filozófusai és szociológusai szerint igen, ám Oliver Sacks a híres neurológus, aki remek könyveket írt érdekes eseteiből, többek közt a minden tekintetben zseniális című A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét és más történeteket, úgy véli a betegség helyes definíciója: valamiből túl sok vagy túl kevés van. Nálam nyilvánvalóan ez utóbbi áll fenn.

Ebéd

„Az vagy, amit megeszel!”

Az az igazság, hogy egy hónapon át 50km-en belülről szerezni mindent, amit megeszel nem olyan könnyű, ha erre nem vagy felkészülve. Sajnos.
Ami száz évvel ezelőtt teljesen normális volt, ma kivételessé vált. Függővé váltunk a végtelenül hosszú és környezetszennyező ellátóláncoktól, ahelyett, hogy a helyi termelőket, a helyi gazdaságot támogatnánk és – legalább részben – független gazdaságunk, életünk lenne a törékeny világtól.

Keressük Magyarország leginkább méhbarát kertjeit!

Az utóbbi évtizedben jelentős rovarpusztulást jegyeztek fel Európában, így hazánkban is. A beporzó rovarok eltűnése különösen veszélyes az élelmiszerellátás és a biológiai sokszínűség szempontjából. Ezért meghirdetjük a méhbarát kert pályázatunkat. A méhbarát kert nem csak a mézelő méheknek, hanem valamennyi beporzónak, rovarnak kedves, hiszen találnak benne virágokat, rejtekhelyet, élőhelyet. Részletek a DRÓTon.

Meghirdetjük az Első Országos Spájzszépségversenyt, nevezz te is!

Keressük hazánk legszebb spájzait! A spájz, az élelmiszer-kamra az öngondoskodás alapja, segít a hosszú téli hónapok során és lerövidíti az egyre nagyobbra és egyre környezetszennyezőbbé váló ellátóláncokat. Nagyapáink és nagyanyáink még tudták, hogy fel kell készülni a szűkösebb időkre, hogy a tavasztól-őszig tartó bőséget a hosszú tél követi, ezért lekvárokat, befőtteket, szörpöket, s minden egyebet eltettek télire. Sajnos ez az előrelátás és öngondoskodás kiment a divatból, ezért most meghirdetjük az első Országos Spájzszépségversenyt, amelyre TE is nevezhetsz. Részletek a DRÓTon.

Kellemetlenségek – A ‘Testodüsszeia’ hatodik része

Roberto Bolaño az említett esszéjében végül arra a következtetésre jut, hogy Mallarmé azért söpri le az élet asztaláról a testi örömöket és az olvasás adta intellektuális élvezeteket, mert tulajdonképpen csak egy dolog marad: az utazás. Mindig csak az utazás. Az az utazás, amelybe belevágva le kell mondani mindenről, amely során elveszejtjük önmagunkat vagy éppenséggel megtaláljuk, és a végén mindennek vége. Az Odüsszeia egyik értelmezése szerint is tulajdonképpen erről van szó: a trójai hős meghalni tér vissza Ithakába.

Az ételhamisításról és a piacokról

„A bűncselekmények között kétségtelenül a legsúlyosabb az élelmiszer hamisítás. Ebben bizonyos tekintetben együtt van az árulás, a káromlás, a mérgezés, a csalás, a hazugság, mindez alattomosan és rejtve; gyűlöletes nyereségvágyból visszaél azzal, hogyha az ember megéhezik, ennie kell.” – írja Hamvas Béla és kétségtelenül igaza van. Én meg amilyen vidáman és könnyeden álltam neki ennek az 50km-kihívásnak, mármint, hogy csak olyan élelmeket veszünk magunkhoz, amelyek kb. 50 km távolságon belül vannak, olyan komoly nehézségekbe ütköztem a „klíma hónap” középső felében, pláne, hogy közben utaznom is kellett.