Nosztalgia és klasszicizálás Justh Zsigmond nyomában
Justh Zsigmond indiai utazásai íródnak újra, de másképpen mint gondolnánk Tokai Tamás Csöndnaplók című első kötetében. Modor Bálint recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
Justh Zsigmond indiai utazásai íródnak újra, de másképpen mint gondolnánk Tokai Tamás Csöndnaplók című első kötetében. Modor Bálint recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
„Weöres bekapta a Hamvas-féle misztikus legyet.” – írta Szentkuthy Miklós, de hogyan ismerkedtek meg? Milyen műveket köszönhetünk ennek a barátságnak? Miért szakadt meg a kapcsolatuk és hogyan folytatódott húsz év hallgatás után? Weiner Sennyey Tibor esszéje a DRÓTon.
A tartalom felvezetésének szövege…Az angyalok a forró lávából és jéghideg esőből keletkeznek, ezt Anne Carson tudja. Lábukon cipő, masnira kötve. Ezt már Kadirić.- László Liza írása Emil Kadirić rajzairól.
A Szent László kórház 15 ágyas Hospice osztályát festményekkel díszítik a Napút Művészeti Akadémia tagjai. Több, mint 50 olajfestmény, számtalan munkaóra és a művészet igazi erejének megjelenése ott, ahol arra a legnagyobb szükség lehet. Ez a Napút Műhely példaértékű célkitűzése január óta. Demencze Ilona utánajárt annak, hogy hol tart az ügy, hogyan lehet őket ebben a nemes kezdeményezésben támogatni és rövid interjút készített az egyik alkotóval, Kulcsár Edina festőművésszel. Részletek a DRÓTon.
Herakleitosztól tudjuk, de magunktól is, hogy éjjel különválunk, két álom soha nem keveredhet össze. Te fokozatosan adod fel az ismeretlenségedet. – Uri Asaf Színekre vágyom sorozatának negyedik része a DRÓTon.
Kőrösi Csoma Sándort eredetileg nem a buddhizmus érdekelte, végképp nem Buddha, hanem a magyarok keleti eredete, a magyarok őshazáját kereste Ázsiában és véletlenül – már ha vannak véletlenek – megtalálta a megszabaduláshoz vezető ösvényt, amire rá is lépett. – Weiner Sennyey Tibor Magyar Buddha előadássorozatának első részének esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon.
Jobbik? Koalíció? Nőkérdés? Soros? Gyűlölet? Közmédia? Oktatásügy? Egészségügy? Gazdaság? Migráció? Kultúra? Mindenre rákérdeztünk.
Apám, aki Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfaluban született, feltehetően soha nem hagyja el országát, ha Horthy és Teleki nem írja alá azt a zsidótörvényt 1920. szeptember 24-én. A sorban következő, hasonló rendeleteket és azok következményeit 1939-ben és 1941-ben apám már nem várta meg. A nemzet akkori vélekedése szerint a zsidó nem testvére a magyarnak, ld. Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben, szerk., Fisch Henrik, 1947. A zsidó idegen a nemzet testében, pedig már befogadták és megtűrték, de most megbánták, mert a fejükre nőttek. Az említett rendeletek következtében kifosztották és a halálba kergették őket.
Hamarosan megnyíló kiállítása apropóján beszélgettünk Kobza Vajkkal, aki a DRÓT olvasóinak már ismerős lehet. Rajzról, művészetről, spiritualitásról olvashattok most és arról is, hogyan készül egy olyan rajz, ami állomás a lélekutazás során. Viczenti Mátyás interjúja.
Jagi 2018. február második hetében végleg elhagyta ezt a világot. Elmélkedhetnék, hogy mi visz rá egy embert az öngyilkosságra, hiszen gyerekei is voltak, de ez teljesen felesleges. Nem tudhatjuk mi zajlott a fejében és a lelkében. Sajnos az ő falai már gyermekkorától növekedtek, megdönthetetlenül. Nincs jogunk pálcát törni felette, és nem is akarunk. Mind költőt, mind embert egyaránt gyászoljuk.