Neveltetése és tanulmányai Budapesten: 1956-1960 Petőfi Gimnázium, 1960-1965 -1968, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, ELTE TTK, Kémia.
Tudományos fokozatok: MSc, PhD; 1969-2002 a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója a Racah Intézetben. Több mint nyolcvan tudományos cikk társszerzője. 2000-től tagja a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. 2004 óta Budapesten él, több verseskötete jelent meg. A Szépírók Társaságának tagja.
Az utóbbi években lefordította a Zohár könyvét. Ez az első, magyarázatokkal ellátott magyar nyelvű kiadás, mely az eredeti, arámi szöveg alapján készült. A Zohár a népszerű nevén Kabbalának nevezett középkori zsidó bölcselet központi és legismertebb műve.
A kabbala megértéséhez áldozatot kell hozni. A kabbala a szavak mélyébe lát. A kabbala sebészkéssel halad előre, de mivel sehova nem jut el, valami mindig az útjában áll, és mindig akad egy utolsó vagy utolsó előtti kibogozhatatlan csomó.
Winfried Georg Sebald pókhálót szőtt az emberekből, és pókként, befogta őket. Mi más az ember, mint sorstárs, a pókháló szálán, a háló sarkán? – Uri Asaf Színekre vágyom sorozata a DRÓTon.
Apám, számomra érthetetlen nyelven felolvasta a hágádát, az egyiptomi kivonulás történetét. Az askenáz hanglejtést, sok „ü” betűvel addig soha nem hallottam. A magyar vidék egykor befogadó és otthonos levegője számunkra már nem létezett. Az életre keltett széder este, Budán, a Németvölgyi úton, megpróbálta feledtetni a korábban szétzilált felhőket, amely a nagyszülők utolsó képét magába zárta.
Schwartz Béla, még azután is Sándor Béla maradt, amikor az Új Világba, New Yorkba tette át életét. Egyszer meglátogatott engem a jeruzsálemi otthonomban és megtanított az imaszíj használatára. – Uri Asaf Színekre vágyom című sorozatának ötödik része a DRÓTon.
Herakleitosztól tudjuk, de magunktól is, hogy éjjel különválunk, két álom soha nem keveredhet össze. Te fokozatosan adod fel az ismeretlenségedet. – Uri Asaf Színekre vágyom sorozatának negyedik része a DRÓTon.
Apám, aki Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfaluban született, feltehetően soha nem hagyja el országát, ha Horthy és Teleki nem írja alá azt a zsidótörvényt 1920. szeptember 24-én. A sorban következő, hasonló rendeleteket és azok következményeit 1939-ben és 1941-ben apám már nem várta meg. A nemzet akkori vélekedése szerint a zsidó nem testvére a magyarnak, ld. Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben, szerk., Fisch Henrik, 1947. A zsidó idegen a nemzet testében, pedig már befogadták és megtűrték, de most megbánták, mert a fejükre nőttek. Az említett rendeletek következtében kifosztották és a halálba kergették őket.
A fák is őszülnek, mint az ember. – Uri Asaf Színekre vágyom című új sorozatának második része a DRÓTon.
A színekről viszonylag keveset tudunk, érzékelésünk a felületen jár. Derek Jarman a híres filmrendező, a Chroma c. könyvében úgy ír a színekről, mint a vérbeli művész. Annak, aki művész, csak költői módon szabad írni a színekről, és nem úgy, mint Goethe, akit a színek az áltudomány sűrűjébe sodortak ld. Farbenlehre.
A magyar olvasó számára annyiban fontos a zsidóság megértése, mivel az univerzális értékeket képvisel, azokat az értékeket, amelyekből a kereszténység kifejlődött. A magyar keresztény nemzet, a zsidóság és otthona Izrael, pedig a kereszténység szülőföldje, bölcsője. – Mit mondhat a mai ember számára a zsidó misztika? Miért fontos szerző Kafka? Uri Asaf Kafka képekben sorozata utolsó részéhez ért a DRÓTon, ez alkalomból egy fontos interjút közlünk a szerzővel.
Az írók, Kafkával az élen ugyanazt mondják: ne keress történetet! A világban nem történik más, mint az óramutató szerinti váltakozások, napkelte és napnyugta, csillagok közelednek, csillagok távolodnak, sok csend és mozgás, többnyire nézők nélkül. Mit jelent embernek lenni? Felfogni ezt a hallgatást?