A szisztémás lupus erythematosus SLE. Egy olyan immunrendszeri megbetegedés, melyben kb. 5 millió ember szenved a világon, ebből kb. 6-8000 Magyarországon. Miért hallunk róla mégis olyan keveset? Tudjuk egyáltalán mivel jár ez? – Demencze Ilona – cikkünk szerzője – is ebben a betegségben szenved. Az ő írását olvashatjátok a Lupusról, a gyógyszergyártó cégekről, az információ hitelességének fontosságáról, az egészségtudatról.
Bezár a Kvazár. Az elképesztő állapotok ellenére Formanek Csaba május utolsó hetén még előadta a Diogenész és a Bádogelefánt című drámákat. A rendező-előadóval készített kisfilmünkben körbejártuk az egykori Super8-at, később Kvazárt, amit most lebontanak.
Ott voltunk a József Attila Kör sajtótájékoztatóján, ahol rákérdeztünk, hogy miben látják az okát annak, hogy a szervezet kevesebb támogatást kap? Politikai, személyi okai vannak vagy vajon valami más? Mit veszítünk azzal, hogyha a JAK megszűnik? Ki a felelős a jelenleg kialakult helyzetért? Végül pedig azt is megkérdeztük a József Attila Kör elnökétől – Gaborják Ádámtól -, és titkárától – Kassai Zsigmondtól, hogy szerintük mi lehet a megoldás?
Walt Whitman három versét olvashatjátok a Pride alkalmából újra új magyar fordításban a DRÓT világirodalmi sorozatában. Az elsőt a Holt Költők Társaságából ismerhetitek, az utolsót – így: egyben – sehonnan, mert a költő fiú szerelméhez íródott.
Négy évvel a mohácsi vész, és közvetlenül Bécs 1529 ostroma után Erasmus elkezdett írni egy traktátust, melyben feladta korábbi totális pacifizmusát, és azt a kérdést járta körbe, hogy milyen feltételek mellett lehet igazságos, jogos, és ugyanakkor humánus háborút viselni az Európa létét fenyegető török ellen. Feltehetően már a traktátus címe is meghökkentette a kor lelkes „erazmistáit”, azaz azokat, akik Erasmust úgy ismerték, mint aki zsigerileg irtózik mindenféle háborútól. A mű teljes címe ugyanis így hangzik… – Ledán István esszéjét olvashatjátok a DRÓTon.
„Európa nagy és dicső, és újra az fog lenni.” – jósolta megkérdőjelezhetetlen előrelátással a Konzervatív Hallgatók elnöke, miközben tahóságukkal kiharcolták maguknak azt a bizonyos 15 perc hírnevet, néhány leszbikus és biszexuális lány békés tiltakozása közben. De honnan ez az elképesztő önbizalom és mi történik itt valójában? Hanzély Márton És akkor mi van? sorozatának újabb részét olvashatjátok a DRÓTon.
Íme itt van, hogy Diogenész mit gondolt az akadémiáról. Hipokritáknak nem ajánlott, a többieknek nagyon.
Emlékeztek? Egy ősi japán mondás szerint, aki elolvas egy haikut, annak szerencséje lesz, aki tovább is adja: megsokszorozza azt. Talán még szerencsétek is lehet… mint most a húsz esztendős Majláth Ákos verseivel a DRÓTon.
Gergely Tamás Stockholmban élő, erdélyi származású prózaíró, aki „félperceseket” ír. Legújabb könyvéből – amely 66 vadmalacos félpercesét gyűjti össze -, olvashattok hetet a DRÓTon. Hétszer fél perc, vagy három és fél percben ajánljuk Gergely Tamás könyvét.
Kik voltak a fekély Európa testén Erasmus szerint, mint gondolt a politikáról, az uralkodókról és az előkelőkről valójában és kit vagy mit utált a legjobban saját kora társadalmában? Hogyan rejtette mindezt egy görög közmondás magyarázatába? Mit jelentett szerinte az, hogy „szemen az árpa”? A következő szövegből megtudhatjátok.