Miért éppen április 11-én van a Magyar Költészet Napja – így nagybetűkkel –, és miért nem máskor? Persze, tudom a hivatalos választ, hogy ez József Attila születésnapja – most éppen a 111-dik -, és azt is tudom, hogy 1964 óta van ez így. Szent tehene a magyar irodalmi gondolkodásnak és történetnek „szegény, szerencsétlen” József Attila, így aztán bizonyára sokaknak tabut sért még a kérdés felvetése is, hogy miért április tizenegy és miért éppen József Attila?
2016. április 11-én itt a Költészet Napja, József Attila 111-dik születésnapja. A DRÓTon az elmúlt két évben 26 kortárs magyar költőktől megjelent verseket ajánljuk olvasásra, posztolásra, megosztásra, továbbadásra. Válaszd ki a neked tetszőt és add tovább. Legyen ez versekkel teli pár nap. Svégel Fanni, André Ferenc, Simon Adri, Móger Tímea, Terék Anna, Éltető Erzsébet, Ughy Szabina, Orcsik Roland, Závada Péter, Nyilas Atilla, Tóbiás Krisztián, Jónás Tamás, Dobai Bálint, Bak Rita, Balázs Imre József, Szőcs Géza, Hegyi Botos Attila, Berka Attila, Hétvári Andrea, Málik Roland, Fellinger Károly, Kiss Judit Ágnes, Galyas Éva Klára, Botos Ferenc, Weiner Sennyey Tibor, Bíró Tímea versei.
Nincs szerető, / nincs család, / nincs tenger, / nincs folyó. / Valaki vágja / már el a / szoknyám alól / kilógó köldökzsinórt! – a vajdasági Bíró Tímea öt verse kegyetlen szigorral tárja fel egy abortusz lelki hátterét. Mit él meg egy nő? Hogyan éli meg? Hogy reagál az anyja? Hogy reagál a szerető? Mennyire messze kerül tőlünk a tenger?
Milyen volt a 80-as években és milyen ma irodalomtörténetet írni Magyarországon? Miért volt a magyar reneszánszkutatás a világ élvonalában akkoriban? Kreatívak-e a magyar bölcsészek? Mi a humanizmus? Kell-e félnünk a muszlimoktól? Mi szabhat határt a gyűlöletnek a társadalomban? Hogyan dolgozhatóak fel a múlt tragédiái? Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, az ELTE címzetes egyetemi tanárával, Ács Pállal beszélgettünk.
A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is. – 2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „SZELÍD SZÜLŐ SZALONt” tartunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashatjátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, majd szerda esténként, 19:30-tól a cikk alatti, általatok a hozzászólásokban feltett kérdésekre, problémákra reagál a pszichológus. Használjuk az Internetet tudatosan jóra, jöjjön létre párbeszéd, amely szülők és gyermekek közös érdeke lehet.
Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. – mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását.
Csontos János írását Kertész Imre nekrológjaként a Magyar Idők hozta le április elsején, de sajnos nem tekinthetjük áprilisi tréfának. Az írásra választ a DRÓTon itt olvashattok.
Kezdd a hetet Ra Heeduk koreai költőnő verseivel! 2016. június 22-23-án Budapesten, a Kogartban lesz egy nyílvános koreai-magyar konferencia, ahová vendégségbe érkezik Kim Jongha regényíró mellett Ra Heeduk költőnő is. Ra Heeduknak most a DRÓT világirodalmi sorozatában három versét is olvashatjátok magyarul.
A bölcsészek, tanárok és orvosok helyzetét vizsgáló rövid gondolat-, és vitaindító írásomat három nap alatt több tízezer ember olvasta el, s rengetegen adták tovább. Köszönöm. Pedig felületes volt, éppen csak „belecsaptam a lecsóba”, mert akkor még nem beszéltünk a művészek helyzetéről. Arról, hogy a művészet sokkal nagyobb mértékben van ma – két oldalról is – „megtámadva”, mint bármikor a történelem során. Arról, hogy ma kétféle művészetet „fogad el” többé-kevésbé a közvélemény. Az „állami művészetet” és a „hobbi-művészetet”. Pedig valójában egyiknek sincs sok köze a művészethez.
Budapest, 2016. március 31. – Életének 87. évében hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Magyarország egyetlen Nobel-díjas íróját 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál. Az elmúlt hónapokban betegen is részt vett utolsó könyve, az 1991-2001 közti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.