Gömöri György költő, filológus, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora Petőfi Sándor „Szeptember végén” című verséből levonható messzemenő következtetéseit olvashatjátok a DRÓTon, avagy Petőfi nem halt meg, csak átalakult. Íme: „Petőfi Not Dead!”- sorozatunk legújabb része.
Simándi Ágnes költőnő 2015 október 2-án váratlanul meghalt Budapesten. Barátunk volt, barátunk marad. Lapunk főszerkesztője mutatta be egyik verseskötetét. Ezen a beszélgetésen Ágnes saját verseket olvasott fel, beszélt életéről, az emigrációról, a zenéről, Istenhez fűződő viszonyáról. A költőnőre ezzel a beszélgetéssel és egyik utolsó versével emlékezünk a DRÓTon.
Hogy dolgozzák fel Koreában a gyászt? Milyen egy koreai halotti tor? Ne teljen úgy el ez a nap, hogy ne olvasnál el legalább egyetlen verset! Legyen ez a vers most Ej Koh koreai költőnő verse, melyben a cseszaszangot, az ősi konfuciánus szertartást írja le, amit Nagypál István fordításában olvashattok most a DRÓT kortárs világirodalmi sorozatában.
Orcsik Roland három verse a DRÓT „szexi költők” című verses sorozatában, mert a költészet szexi ☺
„A diktatúra a mindenkiben sunyító félelemre alapoz.” – mondta Orcsik Roland költő, aki keveset ír feleségéről, sokat kutyájáról. Könyvét a véletlen rendezte ciklusokba. Nem fél visszanyúlni Petőfi költészetéhez és a tájvershez. Istennel ellentmondásos a viszonya. Felháborítja, ahogy a politika próbálja kisajátítani például Hamvas Bélát, a szakma pedig nem tesz semmit.
Utazok három barátommal hazafelé a tíznapos vipassana meditációs tanfolyamról, s az autóban szó-szót követ, történet-történetet, s egyszer csak kicsúszik a számon, hogy nekem ebben a meditációs technikában az tetszik a legjobban, hogy a végén azt mondjuk: „Legyen minden lény boldog.” Na jó, mondják ketten is barátaim közül, de „te azért mégsem lehetsz teljesen boldog”. – Weiner Sennyey Tibor írása.
Weiner Sennyey Tibor verseket és egy esszét olvasott fel az V. Erdei Költők találkozón a horvátországi Grožnjan művészfalu melletti erdőben augusztus 7-én pénteken. Az esszét és az egyik verset olvashatjátok a DRÓTon.
Beszélik, hogy a fiatal magyar költő – nem oly rég – Krakkóban látott egy installációt Noe Aokitól, amelyek Japán hegyeit személyesítette a művész meg. Napokig ült az összedrótozott kövek előtt, sem elrángatni, sem kitessékelni nem tudták, végül már egészen hozzászoktak a megbabonázott fiúhoz a helyiek. Végül csak egyetlen verset szavalt, amit sem a lengyel muzeológusok, sem a japán művész nem érthetett, viszont te elolvashatod most a DRÓTon.
„…nem a nőiesség, hanem a nőiség hangján szól.” – Falcsik Mari és Erdős Virág írását olvashatjátok a DRÓTon Györe Gabi könyvhétre megjelent verseskötetéről, amit csak ajánlani tudunk.
Gyakran elhangzik a vád 22 évet élt, az semmire sem elég. 22 évet élt, mi lehetett volna, ha? Túl fiatal volt, ismeretlen, sznob és távoli, folytathatnám… azok, akik ilyeneket mondanak Békássy Ferenccel kapcsolatban alapjaiban értik félre a költészet természetét, és talán magát az életet is. – Weiner Sennyey Tibor beszédet tartott június 25-én a zsennyei alkotóházban, Békássy Ferenc halálának 100-dik évfordulóján. Ezt a beszédet most a DRÓTon olvashatjátok, melyben a gödöllői Nagy Sándor festőművész eddig ismeretlen festményét is a nagyközönség elé tárjuk.