Vajon ki olvasta el elejétől a végéig az Isteni színjátékot, vagy az Ulyssest? Ki nézte-hallgatta már végig értő szemmel és füllel A Nibelung gyűrűjét? Ki olvasta el közülünk az Átokföldjét? Talán még az irodalomtanárok vagy irodalmárok közül is kevesen vállalkoznak ezeknek a kiemelkedő műveknek az elolvasására, pont azért, mert mély műveltség és segítő értelmezés nélkül nehezen befogadhatóak.
A lépcsők a fennhéjázás netovábbjai. Mert miért is építette az emberiség a legelső lépcsőket? – Magyary Ágnes írása.
Ezúttal egy nem szokványos kiállításra invitálunk benneteket. Nagy Judit tűzzománcművész „BELSŐ BARANGOLÁSOK” – kamarakiállítását láthatjátok Szentendrén. A tűzzománcot hazánkban leginkább díszítő technikaként vagy kiegészítő technikaként ismerjük főleg ékszerek esetében. Képalkotásra kevesen használják és akkor is inkább a sodrott rézzel készült térkitöltéses technikát leginkább. Ezzel szemben Nagy Judit festményszerűen finom, éteri színátmenetekkel dolgozik és érzékelteti velünk belső látomásait. A kiállítást Balogi Virág nyitotta meg. A megnyitó szövegét és további információkat itt találtok a DRÓTon.
„Nem egyszerűen a természet szépségét, elmúlásának fájdalmát akartam bemutatni, hanem azt is, hogy ebben mi emberek is sorstársak vagyunk. Sőt a megoldás is a képek között van, miszerint ha mi is olyan nyugodtan, bölcsen, lassan tudnánk élni, továbbra is a természet diktálta rend szerint, akkor túlélhetnénk!” – vallja Bozsaky Dávid, akinek 2024. február 10-én szombaton, délután hatkor nyílik ‘Élő Csönd’ című kiállítása a Kettőspont Színházban. Interjúnkban Dávid nem csak a fotóiról, hanem a természethez fűződő különleges kapcsolatáról és a mai, (poszt)modern világ válságáról is beszélt. Sőt, a szerinte lehetséges kiútról is.
Rubens 1628-ban utazott Madridba. Nem, mint festő, hanem diplomataként. Nem először járt Spanyolországban, huszonöt évvel korábban már megfordult Valladolidban, hogy műtárgyakat csere-beréjen a spanyol királyi udvarral, akkor sem, mint festő, hanem mint udvari talpnyaló. De mégiscsak ízig-vérig művész volt − gondoljanak bármit az irigyei −, sőt akkori második madridi utazásakor már híres piktor, pont ezért a spanyol uralkodó IV. Fülöp az udvari festőt nevezi ki Rubens mellé idegenvezetőnek. Ez az udvari mázoló akkoriban nem más volt, mint a fiatal Diego Velázquez.
Az utóbbi évtizedben jelentős rovarpusztulást jegyeztek fel Európában, így hazánkban is. A beporzó rovarok eltűnése különösen veszélyes az élelmiszerellátás és a biológiai sokszínűség szempontjából. Ezért meghirdettük a méhbarát kert pályázatunkat. A méhbarát kert nem csak a mézelő méheknek, hanem valamennyi beporzónak, rovarnak kedves, hiszen találnak benne virágokat, rejtekhelyet, élőhelyet.
2023-ban kerestük hazánk legszebb spájzait is. A spájz, az élelmiszer-kamra az öngondoskodás alapja, segít a hosszú téli hónapok során és lerövidíti az egyre nagyobbra és egyre környezetszennyezőbbé váló ellátóláncokat. Nagyapáink és nagyanyáink még tudták, hogy fel kell készülni a szűkösebb időkre, hogy a tavasztól-őszig tartó bőséget a hosszú tél követi, ezért lekvárokat, befőtteket, szörpöket, s minden egyebet eltettek télire. Sajnos ez az előrelátás és öngondoskodás kiment a divatból, ezért meghirdettük az első Országos Spájzszépségversenyt, amelyre sokan neveztek. A DRÓTon most megtekinthetitek a 2023 december 21-én a Kettőspont Színházban tartott eredményhirdetést.
Bozsaky Dávid: Élő Csönd – kiállításmegnyitó és a Destan zenekar és Apáthy Soma koncertje a Kettőspontban. Megnyitja: Weiner Sennyey Tibor. Részletek a DRÓTon.
Ezúttal egy nem szokványos kiállításra invitálunk benneteket. Nagy Judit tűzzománcművész „BELSŐ BARANGOLÁSOK” – kamarakiállítását láthatjátok nálunk. A tűzzománcot hazánkban leginkább díszítő technikaként vagy kiegészítő technikaként ismerjük főleg ékszerek esetében. Képalkotásra kevesen használják és akkor is inkább a sodrott rézzel készült térkitöltéses technikát használják. Ezzel szemben Judit festményszerűen finom, éteri színátmenetekkel dolgozik és érzékelteti velünk belső látomásait. A kiállítást megnyitja: Balogi Virág költő, műfordító. Részletek a DRÓTon.
Kötet- és költőbemutató videó Kemény Zsófival, a VerShaker YouTube-csatornáján
FoMO, FiFe, Meme, JumpCut, 27-esek klubja, zen fless és nosztalgia – ezek a fogalmak pörögnek (és tisztázódnak) Kemény Zsófi és Zoltán Áron beszélgetésében, Zsófi Most vagyok soha című legutóbbi verseskötete kapcsán. Hogyan lehet túlélni azt a korszakot, ahol a kapunyitási pánik összeér a kapuzárási pánikkal? Hogyan jutott el 8 év után a második verses kötet megjelenéséig a fiatal felnőtt költő? Miért a „szerintem” kifejezés vált számára a legfontosabbá? Hogyan válhat egy verseskötet – a költő akarata ellenére – egy egész generáció indulójává?
