Weiner Sennyey Tibor: Három király éneke

Irodalom

„Ez a szeretet volt most is a mi lámpásunk ezen a hosszú sötét
éjszakán, míg lelked világok között bolyongott. Ezért érkeztünk
ide, mi ezért jöttünk hóból, ezért jöttünk sárból és a sivatag porából.
És valahányszor újra és újra a világóra körbe jár és újra kattan,

mi újra útra kelünk és újra megtesszük hosszú utunkat, mert a
legegyszerűbb tanítás, a legtisztább tanítás, a legnagyszerűbb
tanítás, még a három királynak is, ó, törékeny Jézusurunk, te
tudhatod: mindig újramondható és mindenkor a legszebb.”
– részlet a szerző, most megjelent UGAR című kötetéből.

„Szüljenek mindhalálig. Erre teremtettek.”

Élet, Könyv

Hogyan lehetséges, hogy ma még mindig azok az elvek érvényesülnek, amelyek a nőket biológiai adottságaikkal azonosítva tartja számon, otthonaikba, férfi fennhatóság alá száműzi, háztartási és gondoskodási munkákhoz kapcsolja, megfosztja saját reprodukciójukra irányuló döntésektől, és hogy a nők elleni erőszak, úgy, mint a boszorkányüldözés a mai napig „megengedett”? A válasz maga a kapitalizmus. Legalábbis a marxista-feminista Federici kötetében ilyen összefüggésben magyarázza a 21. században is zajló, főleg a nem fehér nők ezrei ellen elkövetett erőszakot. Szabó Eszter recenziója a kötetről a DRÓTon.

Juan Manuel Díaz Burgos: Deseo (képtésztel)

Díaz Burgos: aki lefotózta a közöttünk járó éroszt

Fotográfia, Művészet

Bezárható-e egyetlen pillanatba a tény, azzal a szerteágazó történettel ami mögötte rejtőzik? Honnan tudhatom, hogy a történet közli a tényt és nem az szül az történeteket? Hogyan ragadhatók meg a valóságban tünékeny emberi kapcsolatok a mindent elmosó élet lüktetésében? Néhány kérdés, ami akaratlanul pattant ki belőlem Díaz Burgos képein tűnödve – Jánosi-Mózes Tibor latin fotósokról írt sorozatának negyedik része.

Vallai-díjat kapott a VerShaker!

Élet, Előadások, Film, Irodalom, Performance, Színház

„Egy olyan közegben, ahol nem a költők a sztárok, Áron megint elhitette, hogy talán mégiscsak fontos a klasszikusok mellett az is, amit a kortárs költők csinálnak és gondolnak.” – A kortárs irodalom és az előadóművészet közötti kapcsolatot ápoló, megtermékenyítő, motiváló, akár ember, akár programsorozat, akár intézmény kaphatja. Idén a Zoltán Áron vezette VerShaker kapta a Vallai-díjat. A DRÓTon rendszeresen hírt adunk a VerShaker videóiról és eseményeiről, most nagyon örülünk és gratulálunk a díjhoz. Részletek lapunkon.

A Qubit „Év embere” díjával tüntették ki a DRÓT főszerkesztőjét

Alkotó, Élet

2024-ben Weiner Sennyey Tibor, költő, író és méhész érdemelte ki a Qubit „Év embere” elismerést. A díjátadón elhangzott – a Hamvas Béláról szóló tanulmányait és a fenntarthatóságra törekvő méhészeti tevékenységét méltató – indoklás szerint a díj a 2024 februárjában megjelent, az evolúció- és a viselkedésbiológia, a régészet és a néprajz, a farmakológia és az ökológia, és még egy sor további diszciplína tényanyagát szintetizáló hiánypótló ‘A méhészet művészete’ című esszékötet szerzőjének ítélte oda a lap szerkesztősége. Részletek és kapcsolódó Qubit-cikkek linkjei a DRÓTon.

Wagner Nándor üzenete

Művészet, Szobrászat

A Filozófiai Kert Wagner Nándor szándéka szerint üzenet a jövő nemzedékeinek az emberi élet titkáról. Egy olyan szabadtéri szentély, amely megszólít, és élni segít. A reményről szól egy zavaros világban. A műalkotás titka mindig mindenki számára személyes módon nyilatkozik meg.

Azt szeretném, ha senki nem menne el a titkokat rejtő kert mellett úgy, hogy nem találja hozzá a bejáratot. Az itt következő gondolatok ehhez a kapuhoz szeretnének elvezetni, hogy azokon tovább lépve kapcsolódhassunk a Végtelen bonyolult erőihez, amelyek a végtelenül egyszerűhöz elvezetnek.
Lombos Antal írása Wagner Nándor szoborcsoportjáról a DRÓTon.

Hamvas és a zene, avagy esszé a harmadik fülről

Hallható, Művészet

„Nem elég jó műveket készíteni. Többre van szükségünk. Hiteles életet kell élni. Fogalmat szerezhetünk arról, hogy a mű abszolút módon kötelez. A mű bármilyen tökéletes legyen, autentikus egzisztencia nélkül svindli. Ez a modern művészet egyetlen kérdése.” – írja Hamvas Béla. Ha barátaimnak el szeretnék valami nagyon fontosat mondani művészetről, zenéről, s szeretném, hogy velem együtt hallani kezdjék Hamvas Béla sajátos hangját, akkor mindenképpen arról beszélnék, hogy milyen volt Hamvas kapcsolata a zenével. Esszéi alapján készítenék egy válogatást, amit egy gyönyörű estén és ragyogó hajnalon végighallgathatnánk, s talán odaadnám nekik ezt az esszém, ami azt próbálta összegyűjteni, hogy mit mondott számos különböző írásában Hamvas Béla szeretett és kritizált zeneköltőiről, mint például Beethovenről, Schumannról, Lisztről és Bartókról. Különösen pedig milyen alapfogalmakat vezetett be a zene kapcsán, amelyek a modern művészet egészére nézve is meghatározóak lehetnének.

A DRÓTon most zenei betétekkel együtt olvashatjátok és „hallgathatjátok” meg ezt az esszét, aminek az első változata a Napút folyóirat 200-dik ünnepi lapszámában jelent meg 2018-ban, majd pedig 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben a szerző ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ című könyvének három kiadásában.