Színekre vágyom 6. – Kánaán levegője

Apám, számomra érthetetlen nyelven felolvasta a hágádát, az egyiptomi kivonulás történetét. Az askenáz hanglejtést, sok „ü” betűvel addig soha nem hallottam. A magyar vidék egykor befogadó és otthonos levegője számunkra már nem létezett. Az életre keltett széder este, Budán, a Németvölgyi úton, megpróbálta feledtetni a korábban szétzilált felhőket, amely a nagyszülők utolsó képét magába zárta.

Uri Asaf: Ördögszekér (angolul: tumbleweed)

Színekre vágyom 3. – A nemzet együtt marad?

Apám, aki Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfaluban született, feltehetően soha nem hagyja el országát, ha Horthy és Teleki nem írja alá azt a zsidótörvényt 1920. szeptember 24-én. A sorban következő, hasonló rendeleteket és azok következményeit 1939-ben és 1941-ben apám már nem várta meg. A nemzet akkori vélekedése szerint a zsidó nem testvére a magyarnak, ld. Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben, szerk., Fisch Henrik, 1947. A zsidó idegen a nemzet testében, pedig már befogadták és megtűrték, de most megbánták, mert a fejükre nőttek. Az említett rendeletek következtében kifosztották és a halálba kergették őket.

Franz Kafka

Kafka képekben – 24. befejező rész – A Talmud

A magyar olvasó számára annyiban fontos a zsidóság megértése, mivel az univerzális értékeket képvisel, azokat az értékeket, amelyekből a kereszténység kifejlődött. A magyar keresztény nemzet, a zsidóság és otthona Izrael, pedig a kereszténység szülőföldje, bölcsője. – Mit mondhat a mai ember számára a zsidó misztika? Miért fontos szerző Kafka? Uri Asaf Kafka képekben sorozata utolsó részéhez ért a DRÓTon, ez alkalomból egy fontos interjút közlünk a szerzővel.