Költő, prózaíró, kulturális újságíró. Szeifert Natália 1979-ben született Zircen. Egészségügyi tanulmányok és rövid ápolói munka után a kétezres évek elejétől irodalommal, képzőművészettel, kulturális újságírással foglalkozik. 2009–10-ben összművészeti webrádiót (Intro Rádió) működtetett, a 2014 óta a magyar költészet napjához kapcsolódó, határokon átívelő Posztolj verset az utcára! mozgalom egyik alapítója, szervezője. Verset és prózát 2005 óta publikál. Írásai megjelentek többek között a Holmi, Jelenkor, Élet és Irodalom, Mozgó Világ, Kalligram, Palócföld, Forrás folyóiratokban. Két kötete jelent meg (Láz, 2012, Könyvműhely; Az altató szerekről, 2017, Kalligram). 2009-ben elnyerte a Palócföld novellapályázatának különdíját, 2012-ben az Élet és Irodalom tárcanovella-pályázatának különdíját, 2015-ben a Mozgó Világ folyóirat nívódíját vehette át, próza kategóriában. Jelenleg Budapesten él a családjával.
Az 50. Karlovy Vary Filmfesztiválon vasárnap este jelentették be annak a tíz filmnek a címét, amelyek esélyesek lehetnek az Európai Parlament LUX-díjára. Angol, spanyol, francia és számos koprodukciós izlandi, katari, horvát, bolgár stb. mozi között egyedüli magyar indulóként szerepel Nemes Jeles László filmje. A három döntős alkotás címét júliusban, Rómában nevezik meg.
Idén 2015-ben 20 éves a Budapest Pride, a sokszínűség és elfogadás ünnepe, de sokan csak buzifelvonulásként emlegetik. Chicago polgármestere már 1970-ben tudta és értette, miről szól, Budapesté 2015-ben visszataszítónak találja. Nézzük meg együtt a Pride és a melegmozgalmak rövid történetét, ne féljünk a tájékozódástól!
Mi történik, ha negyven év munkája egyik pillanatról a másikra összeomlik egy multi miatt? Ha az élet egyébként sincs a csúcson, már elmúltak a legszebb évek és minden egyszerre veszik el? Kétségbeesés, düh, elkeseredettség. De Haroldban pont azt szeretjük, hogy nem adja fel. – Filmkritika
Adva van öt gasztroblogger, akik amikor csak tehetik, Michelin-csillaggal rendelkező étteremben esznek és ezekről írnak a blogjaikban. Megtudjuk tehát, hogy az étteremkritika hiába egy külön szakma, mostantól a hobbievők foodie-k bitorolják – kérdés persze, hogy mennyire vehetők komolyan?
Le az álságos komolykodással, a szívet és lelket próbára tevő, borongós költeményekkel! Ezen a nyáron mélységek és magasságok nem szédítenek meg minket, de készen állunk bonyolult asszociációkra, nagyvonalúan bánunk a kötött formákkal és élvezzük, ahogy az előadóművészet új dimenzióba helyezi a szövegeket. Elérkezett ugyanis a Vers mindenkinek Nagy Pillanata – mi pedig gurulunk a nevetéstől.
A kiadók és a könyvszakma összes működtetője mammutként cammognak a kultúra világában, enyhe hányingerig magasztalt magas irodalommal, zárt vagy csak egy irányba átjárható toplistákkal, el-eltévedve a támogatási rendszerek dzsungelében. Léteznek pedig alternatívák…
Harminc éve nem részesült magyar nagyjátékfilm olyan magas rangú elismerésben, mint a Zsűri Nagydíja a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, hazai elsőfilmes pedig pontosan 46 éve nem került a versenyprogramba. Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia mindezt elérte, sőt többet: Cannes-ban összesen négy díjat kapott és várhat még rá számos elismerés. Mit lehet elmondani egy filmről, amiről már szinte mindenkinek van véleménye, de a többség még nem látta? Ott voltunk a sajtótájékoztatón, leadjuk a drótot.
„…a teljes magyar egészségügyi ellátás rendszerének működőképessége van veszélyben.” – Zajlik a fekete szalagos mozgalom, ápolók, mentősök, asszisztensek, szociális gondozók tűzik a ruhájukra a jelképpé vált szalagot, hogy ezzel jelezzék, a magyar egészségügy helyzete tarthatatlan. Ausztriától az Egyesült Államokig a világ különböző pontjain ezzel a gesztussal napról napra több egészségügyi dolgozó fejezi ki szolidaritását a magyar kollégákkal. 2015. május 12-én a szakma és a civilek együtt mutathatják meg, hogy képesek a változásra, változtatásra. Kiss Lászlót, a FESZ elnökét kérdeztük a konkrét problémákról – döbbenetes válaszokat kaptunk.
A Semmi után végre itt a Minden! Janne Teller Semmi című kisregényét megjelenésekor hazájában, Dániában betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették. A nálunk idén megjelent Mindent elkerülték az efféle botrányok, novelláinak témái azonban semmivel sem kevésbé súlyosak és gondolkodásra késztetők, mint az írónő korábbi munkái. Janne Teller novelláiról Szeifert Natália írt a DRÓTon.
A Gittegylet.com hirdette meg a posztolj verset az utcára című kampányát, amely már most az év egyik legmenőbb gerillaakciójának számít, cikkünk megjelenéséig mintegy 13000 ember csatlakozott az eseményhez szerte az országban. A Verskocka, a Szabadságszínpad, a Debreceni Moly Klub és a DRÓT is társrendezvényekkel készül, sőt még futva is lehet verseket posztolni. A Gittegylet tagja, a DRÓT állandó szerzője Szeifert Natália foglalta össze, hogy pontosan mi minden fog történni április 11-én.