Már több mint ötszázan írták alá a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciót

Alkotó, Élet, Társadalom

A Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciónkat már több mint ötszázan írták alá. A petícióhoz korábban olyan jelentős alkotók, gondolkodók és szakemberek is csatlakoztak, mint Radnóti Sándor művészetfilozófus, professor emeritus, akadémikus, Takáts József irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Forgács Éva művészettörténész, professor emerita, Vörös István író, Spiró György író, Pinczehelyi Sándor képzőművész, Krajcsovics Éva festőművész, Mácsai Pál színész-rendező, Dés László zeneszerző, Presser Gábor előadóművész, zeneszerző, valamint sokan mások.

Zsennyei Alkotóház

Elküldtük a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciót

Élet, Társadalom

Elküldtük a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciót az illetékes döntéshozóknak és a sajtónak.

Nem egészen egy hét alatt több mint háromszázan írták alá: írók, költők, képzőművészek, művészettörténészek, kulturális szakemberek, szerkesztők, tanárok, az Alkotóház egykori alkalmazottai és felelős állampolgárok.

Köszönjük mindenkinek, aki aláírta és segítette az ügyet.

Zsennye nem csupán egy épület. Hetvenéves alkotóházi hagyomány, történeti emlékezet, természeti és kulturális érték.

Részletek a DRÓTon.

Bezárt a hetvenéves zsennyei művésztelep – 2024, szeptember

Alkotó, Élet, Közösség, Művészet, Nincs kategória

2024-ben, hetven év után bezárták a Zsennyei Alkotóházat, a magyar képzőművészet, irodalom és alkotói élet egyik különleges emlékhelyét. Weiner Sennyey Tibor személyes és történeti esszéje nemcsak a zsennyei kastély múltját idézi fel a Sennyeyektől, Bezerédy Emmán és Békássy Ferencen át a háború utáni művésztelepig, hanem arra is választ keres: miért volna nemzeti érdek, hogy Zsennye ne pusztán megmaradjon, hanem újra élő, természetközeli, fenntartható alkotóhellyé váljon. Az esszét a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíció háttéranyagaként közöljük teljes terjedelmében.

Weiner Sennyey Tibor: Az örök visszatérés elve /esszé és videó/

Hallható, Irodalom, Művészet

Lehet-e írni egy kétszáz éves naplóról úgy, hogy száz éve olvasták utoljára? Milyen szexuális irányultsága volt Békássy Ferencnek? Ez tényleg kérdés, vagy vannak fontosabb dolgok is? Irodalmi vándor konferenciát rendeztek öt helyszínen Vasi Őrtüzek címmel Vasmegyében, melynek központi témája Kisfaludy Sándor, Szegedy Róza, Békássy Ferenc, Nagy Gáspár és a vasi irodalmi hagyomány volt. Az előadók között ott volt Fűzfa Balázs, Markó Péter és mások mellett lapunk főszerkesztője, Békássy Ferenc hagyatékának gondozója és életrajzának írója. A zsennyei kastélyban tartott előadást most megnézhetitek és az esszé változatát el is olvashatjátok a DRÓTon.

A Békássy-paradoxon – és egy fontos felfedezés

Élet, Hallható

Gyakran elhangzik a vád 22 évet élt, az semmire sem elég. 22 évet élt, mi lehetett volna, ha? Túl fiatal volt, ismeretlen, sznob és távoli, folytathatnám… azok, akik ilyeneket mondanak Békássy Ferenccel kapcsolatban alapjaiban értik félre a költészet természetét, és talán magát az életet is. – Weiner Sennyey Tibor beszédet tartott június 25-én a zsennyei alkotóházban, Békássy Ferenc halálának 100-dik évfordulóján. Ezt a beszédet most a DRÓTon olvashatjátok, melyben a gödöllői Nagy Sándor festőművész eddig ismeretlen festményét is a nagyközönség elé tárjuk.

Sipos Lajos: Babits és a Békássyak

Élet, Hallható

„A Bezerédj, a Békássy és a zsennyei kuriát-kastélyt évszázadokon át birtokló Sennyey családok XIX-XX. századi története pontosan jelzi azt az értékpreferencia-váltást, melynek során – a főnemesek és az erdélyi mágnások mellett – az ún. anyaországi, főnemesi rang nélküli ősi nemesi családok közül többen bekapcsolódtak a társadalmi modernizációs folyamatba.” – Sokan úgy tudják, hogy a zsennyei kastély 1953-tól lett a művészek alkotóházának felajánlva, ám valójában már 1919-ben megvolt ez a szándék. A neves irodalomtörténész, Babits-kutató és professzor: Sipos Lajos feltáró és fontos tanulmányt írt, amit most elolvashatattok a DRÓTon a Békássy100 eseményhez kapcsolódva.

Mint a tűzzel… a demokrácia kritikája 1915-ből

Hallható, Társadalom

„A helyzet hát az, hogy ránk erőszakolnak egy rendszert, melyben „bizonyos kötelezettségek” fejében „bizonyos jogokkal” bírunk. Hogy ezek milyenek, azt elsősorban az elfogadott szokások és intézmények határozzák meg.” – Az itt olvasott töredék Békássy Ferenc két – eddig ismert – utolsó írásának egyike, melyet vélhetőleg már Pápán, a Magyar Királyi Lovas Honvéd Távíróiskolában írt. Nem sokkal később őt és huszár társait az északi frontra vitték, ahol elesett. Ezen a héten lesz 100 éve, hogy Békássy Ferenc költő, író elesett a Nagy Háborúban. Zsennyében 2015 június 25-én emlékeznek a költőre. A DRÓTon írásokat közlünk Békássytól és Békássyról. Kövesd az eseményeket!