Kemény Zsigmond elveszett
„Ahogy beérünk Pusztakamarásra már messziről észrevesszük a domb tetején álló romos kastély tornyát, kocsinkkal arra hajtunk. A Sütő-emlékház az egyik főutcán van, nem messze tőle a templomkertben magányos fehér márványoszlopon Kemény Zsigmond szomorú mellszobra árválkodik. Ahogy felérünk a dombtetőre igen zord idő fogad.”
Hamvas Béla és a kereszténység
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Hamvas Béla fügefája
„Korcsula fölött, ha az ember túlmegy a temetőn, délkelet felé, nem nagy füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel- és visszahajlik. Augusztusban illatos, sötétibolya, zsíros, mézízű füge terem rajta. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép.”
– írja Hamvas Béla a Fák című esszéjében, ami egyébként mottója szerint inkább költemény, ahogy ez az írás is műfaji határokon mozog. Írtak róla, hogy magyar turistáknak mutogatják ezt a fát, de igazán nem sokan kíváncsiak rá. Kép nem született róla, pontos helyét térkép nem jelöli. Egyesek szerint csak legenda, hogy Hamvas Béla fügefája egy távoli, dalmáciai szigeten még megvan, mások szerint nagyon is lehetséges.
Bárhogy is legyen, gondoltam, a leghelyesebb, ha utánajárok.
Beszégletés Kőrösi Csoma Sándorról
Mit keresett Csoma Keleten? Mit talált? Kik vagyunk mi magyarok? A pócsmegyeri Malomban Az élet vendége c. film vetítése után Schramkó Péter beszélgetett Weiner Sennyey Tiborral – a Magyar Buddha c. könyv szerzőjével és Mákó Katóval, aki részt vett a Csoma-szoba építésében.
Hamvas Béla és a bor
Fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon miért A bor filozófiája Hamvas Béla legismertebb, legnépszerűbb és leginkább megosztóbb műve? – 2019 június elsején, a Szent György-hegy hajnalig fesztiválon, Goldman István diófája alatt az alábbi esszé hangzott el. Az esszét most elolvashatjátok és egy hangfelvételen meg is hallgathatjátok a DRÓTon.
Weiner Sennyey Tibor: Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve
Weiner Sennyey Tibor Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve című esszékötetét az Orpheusz kiadó adta ki és az Írók Boltjában mutatták be. A bemutatón Formanek Csaba beszélgetett a szerzővel. A bemutató felvételét most megnézhetitek a DRÓTon.
A hajléktalanság büntetéséről
A Csillagszálló lapszámbemutatóján külön beszélgetésen foglalkoztunk a hajléktalanság büntetésével a Lumen kávézóban.
Magányosan halhatatlanul
Ez alkalomból teszünk közzé négy verset az egykori cambridge-i diák, majd az első világháborúban hősi halált halt Békássy Ferenc Virginia Woolf által 1925-ben kiadott, angol nyelvű kötetéből, Gömöri György, Gyukics Gábor, Szőcs Géza és Weiner Sennyey Tibor fordításában.
Az örök élet forrása, Amazonas, 1756.
Titkon, vagy kevésbé titkon mindannyian vágyunk az örök életre, az örök ifjúságra, a halhatatlanságra. Különös, hogy milyen keveset teszünk azért, hogy elérjük, megkaparintsuk azt, még ha semmi más sem kell hozzá, mint a tiszta tudás, az őszinte érdeklődés és koncentrált figyelem. Azoknak, akik írásomhoz önmagukban ezen három nemes tulajdonság felébresztésével közelítenek, tehát szomjazzák a tiszta tudást, felébresztik magukban az őszinte érdeklődést, és egyetlen dologra – erre a történetre – hegyezik koncentrált figyelmüket, nem kevesebbet ígérek, mint, hogy mire írásom végére érnek velem együtt – megtalálhatják az örök élet, az örök ifjúság, a halhatatlanság forrását. – Weiner Sennyey Tibor elbeszélésében három magyar jezsuita kalandjait követhetjük végig, akik az örök élet forrását kutatták az ismeretlen őserdők mélyén.
Ő itt Tibi. A DRÓT főszerkesztője. Elment szavazni. Minek?
Hogyan tovább? Úgy, ahogy eddig, vagy teljesen másképpen? A 2018-as választások margójára két gondolatot és egy kérdést szeretnék most feljegyezni.