Mit keresett Csoma Keleten? Mit talált? Kik vagyunk mi magyarok? A pócsmegyeri Malomban Az élet vendége c. film vetítése után Schramkó Péter beszélgetett Weiner Sennyey Tiborral – a Magyar Buddha c. könyv szerzőjével és Mákó Katóval, aki részt vett a Csoma-szoba építésében.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon miért A bor filozófiája Hamvas Béla legismertebb, legnépszerűbb és leginkább megosztóbb műve? – 2019 június elsején, a Szent György-hegy hajnalig fesztiválon, Goldman István diófája alatt az alábbi esszé hangzott el. Az esszét most elolvashatjátok és egy hangfelvételen meg is hallgathatjátok a DRÓTon.
Weiner Sennyey Tibor Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve című esszékötetét az Orpheusz kiadó adta ki és az Írók Boltjában mutatták be. A bemutatón Formanek Csaba beszélgetett a szerzővel. A bemutató felvételét most megnézhetitek a DRÓTon.
A Csillagszálló lapszámbemutatóján külön beszélgetésen foglalkoztunk a hajléktalanság büntetésével a Lumen kávézóban.
Ez alkalomból teszünk közzé négy verset az egykori cambridge-i diák, majd az első világháborúban hősi halált halt Békássy Ferenc Virginia Woolf által 1925-ben kiadott, angol nyelvű kötetéből, Gömöri György, Gyukics Gábor, Szőcs Géza és Weiner Sennyey Tibor fordításában.
Titkon, vagy kevésbé titkon mindannyian vágyunk az örök életre, az örök ifjúságra, a halhatatlanságra. Különös, hogy milyen keveset teszünk azért, hogy elérjük, megkaparintsuk azt, még ha semmi más sem kell hozzá, mint a tiszta tudás, az őszinte érdeklődés és koncentrált figyelem. Azoknak, akik írásomhoz önmagukban ezen három nemes tulajdonság felébresztésével közelítenek, tehát szomjazzák a tiszta tudást, felébresztik magukban az őszinte érdeklődést, és egyetlen dologra – erre a történetre – hegyezik koncentrált figyelmüket, nem kevesebbet ígérek, mint, hogy mire írásom végére érnek velem együtt – megtalálhatják az örök élet, az örök ifjúság, a halhatatlanság forrását. – Weiner Sennyey Tibor elbeszélésében három magyar jezsuita kalandjait követhetjük végig, akik az örök élet forrását kutatták az ismeretlen őserdők mélyén.
Hogyan tovább? Úgy, ahogy eddig, vagy teljesen másképpen? A 2018-as választások margójára két gondolatot és egy kérdést szeretnék most feljegyezni.
Miről van szó ebben a mesében? Arról van szó, hogy a Kékszakállú volt az apám. Lesz, aki majd ezen elsőre jót derül, lesz, aki nem egészen érti, s lesz olyan, aki mindebből már sejteni fogja mindennek súlyát, de a lényeg még csak nem is ez, hanem ahogy erre rájöttem. A megértés és együttérzés meséje ez, ezért a legelején kell kezdenem.
Áfra János, Babarczy Eszter, Izsó Zita, Kele Fodor Ákos, Korpa Tamás, Kulicz Gábor, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Mestyán Ádám, Szakács Eszter, Váradi Péter és Weiner Sennyey Tibor Gérecz Attila-díjas költők közös nyilatkozata.
Aztán kilépek a házból a kertbe, a telet tavasz váltja fel, és én még mindig itt vagyok. Otthon. Valóban ez lenne az otthonom? Mitől lesz otthon az otthon? És hogy viszonyul egymáshoz az otthon és a haza? Hazám-e otthonom? Otthonom-e hazám? Nem tehetünk mást, mint hogy újra és újra feltesszük ezeket a kényelmetlen kérdéseket. Csak így tarthatjuk éberen magunkat, csak így menthetjük meg magunkat attól, hogy a korrupció posványába merüljünk.