Kairos – Gondolatok az öregedésről, a halálról és a halhatatlanságról.
Mindent akkor eszünk, és akkor teszünk, amikor eljön annak természetes ideje. Ez az idő a kairos. A dolgok igazságának pillanata.
Hamvas Bélához kapcsolódó cikkek és tartalmak a Dróton.
Mindent akkor eszünk, és akkor teszünk, amikor eljön annak természetes ideje. Ez az idő a kairos. A dolgok igazságának pillanata.
A New York Művész Páholy 84. estjén, október 12-én Hamvas Béla tanítását tettük középpontba. Hisz szabálytalan és változó életünkben fogózkodókat keresünk. Mit mondana Hamvas Béla, ha ma velünk lenne? Milyen útmutatást adna a bizonytalan elfogadásához? Válságról, Ady Endréről, színházról és a Karneválról beszélgettünk Weiner Sennyey Tibor, Péntek Orsolya, Benkó Bence és Formanek Csaba társaságában. A DRÓTon az estről felvételt közlünk.
Lehetséges-e, hogy a már nyolcvan évvel ezelőtt, Németh László és barátai által megálmodott „Kertmagyarország”, egy etikailag, szellemileg és lelkileg egyaránt egészséges ország és benne élő nép lehetne a Kárpát-medencében? Mi volt az „eredeti” elképzelés és hogyan módosíthatjuk ezt az elképzelést 2020-ban? Mi kell ahhoz egyénileg és társadalmilag, hogy Magyarország élhető hely legyen, olyan emberekkel, akik képesek a XXI. század megnövekedett kihívásaira válaszolni?
Hamvas Béla recepciójával, műveivel évek óta kiemelten foglalkoztunk a DRÓTon. 2019-ben is közöltünk esszéket és előadásokat a témában, s ezek igen népszerűek voltak olvasóink körében.
Hommage-montázs a Karnevál jegyében – Nagy Zopán versei.
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
„Korcsula fölött, ha az ember túlmegy a temetőn, délkelet felé, nem nagy füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel- és visszahajlik. Augusztusban illatos, sötétibolya, zsíros, mézízű füge terem rajta. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép.”
– írja Hamvas Béla a Fák című esszéjében, ami egyébként mottója szerint inkább költemény, ahogy ez az írás is műfaji határokon mozog. Írtak róla, hogy magyar turistáknak mutogatják ezt a fát, de igazán nem sokan kíváncsiak rá. Kép nem született róla, pontos helyét térkép nem jelöli. Egyesek szerint csak legenda, hogy Hamvas Béla fügefája egy távoli, dalmáciai szigeten még megvan, mások szerint nagyon is lehetséges.
Bárhogy is legyen, gondoltam, a leghelyesebb, ha utánajárok.
Mi az a kozmikus költészet? Mi az a Hagyomány, amelynek szellemisége éppen úgy átjárja Hamvas Béla műveit, mint tanítványáét Weöres Sándorét? Miért fontos A teljesség felé című kis könyvecske?
Fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon miért A bor filozófiája Hamvas Béla legismertebb, legnépszerűbb és leginkább megosztóbb műve? – 2019 június elsején, a Szent György-hegy hajnalig fesztiválon, Goldman István diófája alatt az alábbi esszé hangzott el. Az esszét most elolvashatjátok és egy hangfelvételen meg is hallgathatjátok a DRÓTon.
„Ami itt történik, az az emberi szolidaritás megsértése, vagyis szeretetlenség, ami a legvégzetesebb őrület, mert ebbe nemcsak az pusztul bele, aki ellen irányul, hanem annál biztosabban az, aki táplálja, hiszen az emberi kapcsolatok megszakítása ez, és ebbe mindenkinek tönkre kell mennie.” – írja Hamvas Béla Magyarországról Az öt géniusz című művében, amelyről Weiner Sennyey Tibor tartott előadást Hosszúhetényben a Körházban. Az előadás most a DRÓTon látható.