Miért utálom a kánonokat?
Nem szeretem a kifejezést, még kevésbé, amit jelent. Hogy az új magyar irodalomban a „minősített” kvalitású írók bekerülnek egy karámba.
Titkosrendőr volt Hamvas Béla?
Az igazság pedig az volt, hogy Hamvas Béla rájött nyomozása során: a bűnjelek saját magához vezetnek. Tényfeltárás, dokumentumok, részletek és információk egy elveszett hangfelvételről a DRÓTon!
Lukács György, mint erkölcsi probléma
Sokan elfelejtik, hogy ez a kiváló teoretikus egyben egy szörnyeteg volt. Legenyhébb esetben nem foglalkoznak a kivégzett emberekkel, az elgázolt egzisztenciákkal, a margóra tett életművekkel, legrosszabb esetben pedig megpróbálják elmagyarázni, hogy „mindez szükséges volt”. S általában teszik mindezt olyan emberek, akik vért hörögnek Wass Albert vagy Prohászka Ottokár jobboldali tisztogatása kapcsán persze, joggal, de kettős mércével. Nincs szükség sem démonizált, sem szentté avatott, vagyis egydimenziós Lukács György-portrékra. Amire szükség van, az egy tárgyilagos és objektív bemutatása a híres-hírhedt marxista ideológusnak, egyaránt bemutatva az erősségeket és a gyengeségeket, az erényeket és a vétkeket. Egyelőre ilyen még nincs, talán lesz. – Krasznai Zoltán esszéje.
Víz és fény, avagy mi a festészet?
Nézem Mészáros Szabolcs spenótról festett képét és mosolygok saját magamon. Pontosabban röhögök. Igen, kiröhögöm saját magamat. Az utolsó fátylon át nézi tárgyait ez a festő, utána már ott a valóság, túlontúl hidegen vagy épp nagyon is forrón, s ez a kevés, ez a mosolygós távolságtartás még éppen megvéd minket a végtelentől. – 2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg.
Hermann Hesse: A fák
Számomra mindig is a fák voltak a leghatásosabb prédikátorok. Tisztelem őket, ha nemzetségben, családban élnek az erdőkben, ligetekben. … Aki megtanulta meghallgatni a fákat, többé nem sóvárog arra, hogy fa legyen. Semmi más nem akar lenni, csakis az, ami. Ez a haza. Ez a boldogság. – Radics Viktória fordításában olvashatjátok Hermann Hesse különösen aktuális írását a DRÓTon.
A humanizmus határai, avagy hogyan zsidózott Erasmus?
Számon lehet-e kérni a Holokausztot egy XVI. századi humanistán? Van-e értelme antiszemitizmusról beszélni a kora-újkorban, és ha igen, az erőszakmentesség és béke fejedelmeként ünnepelt Erasmusnak van-e ezen a téren elszámolnivalója? A másik Erasmus-sorozatunkban Petneházi Gábor esszéjét olvashatjátok.
Kemsei István: A szederinda szeme – Dunakönyv
Magyarország folyói közül például a Duna társalgó férfibarát, a Tisza szerelmesen ölelő kedves, a Rába, a Hernád kiszámíthatatlan szeszélyű kamasz, a Körös esténként kocsmába ballagó öregember. Aki már kelt át szélviharban kielboattal, kenuval vagy kajakkal a háborgó Dunán, vagy evezett mindent elborító áradásban, sodródó uszadékfák, műanyag flakonok, szeméttel teli nejonzsákok, kidobott hűtőszekrények, s ne adj Isten: bűzösen foszladozó állattetemek között, az tudja, miről beszélek. – Kemsei István dunakönyve a Könyvhétre az Orpheusz kiadónál jelent meg, és most mi a DRÓTon egy rövid részlet közlésével ajánljuk olvasóinknak.
Hamvas és a politika
Minden irodalmi tett politikai tett, de nagyon kevés politikai tett irodalmi. Talán ez volt az a gondolat, ami visszatartott attól, hogy mindazt, ami most következik leírjam.
Weiner Sennyey Tibor: Az örök visszatérés elve /esszé és videó/
Lehet-e írni egy kétszáz éves naplóról úgy, hogy száz éve olvasták utoljára? Milyen szexuális irányultsága volt Békássy Ferencnek? Ez tényleg kérdés, vagy vannak fontosabb dolgok is? Irodalmi vándor konferenciát rendeztek öt helyszínen Vasi Őrtüzek címmel Vasmegyében, melynek központi témája Kisfaludy Sándor, Szegedy Róza, Békássy Ferenc, Nagy Gáspár és a vasi irodalmi hagyomány volt. Az előadók között ott volt Fűzfa Balázs, Markó Péter és mások mellett lapunk főszerkesztője, Békássy Ferenc hagyatékának gondozója és életrajzának írója. A zsennyei kastélyban tartott előadást most megnézhetitek és az esszé változatát el is olvashatjátok a DRÓTon.
Az extázishoz való jog, avagy Baudelaire és Ady a Pimodán Palotában
„Az igazság az, hogy Baudelaire és Ady azzal a rettenettel szembesült, amit Edgar Allan Poe és H. P. Lovecraft annyira jól leírt, és ők rettegés helyett, terápiát kerestek, amihez a megfelelő szert maguknak a hasisban és a borban találták meg.” – 1919-ben ezen a napon halt meg Ady Endre. Ez alkalomból elolvashatjátok a DRÓTon Az extázishoz való jog, avagy Baudelaire és Ady a Pimodán Palotában című esszét Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című, 2015-ben megjelent könyvéből. Ha tetszett: adjátok tovább.