Mi a költészet? Miért éppen verset olvass? Mi az a vers? Mit gondolunk ma az irodalomról? Milyen szerepe van? Hogyan segíthet a költészet megőrizni önmagunkat, a szabadságunkat és tisztánlátásunkat a mai világban?
Formanek Csaba színész, rendező, a Kettőspont Színház vezetőjének és Weiner Sennyey Tibor költő, író, méhész közös estje a ferencvárosi Konnektor kulturális központban a Magyar Költészet Napja alkalmából.
A Néprajzi Múzeum két nap, két helyszínen, két témában is a méhek, a méhészet hagyományaira fókuszál Weiner Sennyey Tibor író-költővel. A szerző a költészet napján, 2025. április 11-én „A méhészet művészete” című, második, javított kiadásban megjelenő könyve apropóján a múzeum gyűjteményi központjában raktározott eredeti műtárgyak között, néprajzos muzeológusokkal együtt várja a közönséget, majd április 12-én, szombaton az intézmény húsvéti rendezvényén avatja be az érdeklődőket a méhészet és az alkotóművészet inspiratív találkozásának rejtelmeibe.
Változatos programokkal ünnepli a költészetet és az irodalmat Ferencváros. Részletek a DRÓTon.
2025. március 27-én meghalt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a vajdasági magyar irodalom kiemelkedő alakja, a magyar irodalom korszakos jelentőségű alkotója, közölte a hírt a család. 84 éves volt. Mi most a DRÓT archívumából két különlegesen értékes anyaggal emlékezünk a költőre: egy hangfelvétellel és egy archív videófelvétellel.
Weiner Sennyey Tibor tíz éve költözött Szentendrére és talált otthonra, kertre, építette fel méhesét. Ezen a különleges esten Szentendrén írott versein keresztül mesélt a városhoz való viszonyáról. Közreműködött Shodor Fodor Balázs. A felvétel a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban készült március 5-én.
„Egy olyan közegben, ahol nem a költők a sztárok, Áron megint elhitette, hogy talán mégiscsak fontos a klasszikusok mellett az is, amit a kortárs költők csinálnak és gondolnak.” – A kortárs irodalom és az előadóművészet közötti kapcsolatot ápoló, megtermékenyítő, motiváló, akár ember, akár programsorozat, akár intézmény kaphatja. Idén a Zoltán Áron vezette VerShaker kapta a Vallai-díjat. A DRÓTon rendszeresen hírt adunk a VerShaker videóiról és eseményeiről, most nagyon örülünk és gratulálunk a díjhoz. Részletek lapunkon.
2024-ben Weiner Sennyey Tibor, költő, író és méhész érdemelte ki a Qubit „Év embere” elismerést. A díjátadón elhangzott – a Hamvas Béláról szóló tanulmányait és a fenntarthatóságra törekvő méhészeti tevékenységét méltató – indoklás szerint a díj a 2024 februárjában megjelent, az evolúció- és a viselkedésbiológia, a régészet és a néprajz, a farmakológia és az ökológia, és még egy sor további diszciplína tényanyagát szintetizáló hiánypótló ‘A méhészet művészete’ című esszékötet szerzőjének ítélte oda a lap szerkesztősége. Részletek és kapcsolódó Qubit-cikkek linkjei a DRÓTon.
„Bekalandoztam a Délvidéket, ám nemcsak tájait, hanem a szellem – szellemtelenség? – vidékeit is. Az ottani kultúra kellős közepéből zuhantam a margóra. Irodalmat szerveztem, éltem a bohémek életét, nyomorogtam, majd jött a súlyos betegség, a mérhetetlen testi szenvedés…” (Sziveri János)
– Elmecirkusz címmel mutatja be Sziveri János művei alapján készült előadását a két színész: Szorcsik Kriszta és Zoltán Áron. Részletek a DRÓTon.
Ha nincs Magyary Ági, talán sohasem állok kötélnek, és itt rögtön bele is bonyolódom a nyelvbe, abba az illúzióba, hogy vagyok, vagyunk, holott lehet, hogy csak a nyelv játszik velünk valót, folyvást elcsábítva a létezés áttetszősége által, a nyelv mint mutatványos, történetbolond, el-beszél minket mintha lennénk, olvas valaki a nyelven keresztül, olvassa az élet nevű nyelvi képződményt, fogalmat, olvassuk a hangokat, amiket most kiadok, mintha lenne ok-okozat, lenne linearitás, az idő egymásutánja, intencio recta, egyenes beszéd, hiszen miért is ne állnék kötélnek, egyáltalán mit jelent ez? Eredetileg arra a csikóra vagy szilaj lóra mondták, hogy „nem áll kötélnek”, amelyiket nem tudták kiszedni a ménesből kötéllel, mert bizalmatlanságból nem állt úgy, hogy a kötelet a nyakába vethessék vagy a kötőféket a fejére tehessék. A szólás feltehetően innen ered, bár a XIX. század elején embereket is fogtak kötéllel a szegények közül, ha nem állt önként katonának.
Immár tizenharmadik éve gyűlnek össze egy isztriai erdőben az Erdei Költők, hogy csillagok, tábortűz és fáklya fénye mellett olvassanak fel kortárs költeményeket, körülvéve a gyönyörű természettel. A régió különböző országaiból származó költők versekkel és helyi támogatóink ingyenes borral vonzanak évről-évre egyre több látogatót az Erdei Költők találkozóra nem csupán Horvátországból, de a környező országokból is. Program, videó és ajánló.