Kik vagy mik azok a szilének? Mire tanítanak bennünket? ‘A másik Erasmus’ sorozatunkban ezúttal a holland humanista egyik legjelentősebb esszéjét olvashatjátok magyar fordításban elsőként a DRÓTon! Szókimondó társadalomkritika és életmód-kalauz a XVI. századból, avagy lelki fröccs Erasmus Atyától. Sajnálatos módon, ma is aktuális. Hétvégére nem az óriásplakátokat és nem a napisajtót hanem EZT az olvasnivalót ajánlja mindenkinek a DRÓT szerkesztősége.
Olvasgatom régi osztálytársaim, barátaim érveléseit, miért is kell védekeznünk és hogyan a bevándorlók ellen. Elszomorít, hogy elfelejtik, mi is voltunk menekültek. – Jónás Tamás írása.
Mi az, hogy eredendő bűn? Ha nem gondolok rá, akkor is ott van bennem, mint a farokcsont, a farok emlékezete. Az eredendő bűn azonban nem tűnik el az evolúció által, hanem emberről emberre száll.
Megírtam, hogy utálni fogtok és utáltatok. Megírtam, hogy gyűlölni fogtok és gyűlöltetek. Most pedig megkérdezem, hogy mindezek után majd ölni is fogtok? Remélem, hogy nem.
Hat éve hogy útjára indult gyorsjáratú naszádunk, a Rendszer, aminek már az elnevezése is tökéletes hazugság.
Izsó Zita két verse a DRÓTon!
És ahol még mindig embert ölnek, ott fűszál se terem. Ahol embert ölnek, vak betű sem marad a földön, csak üres állkapcsok és kivert fogak.
Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk – legalább virtuálisan – a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét.
„A történeti anyaggal való rossz bánásmód, bizonyos bánásmód az nem más, mint korrupció.” – mondta Száraz Miklós György. Új könyve – az Apám darabokban – egyszerre családregény, szembenézés a tisztázatlan múlttal, titkok és feltárás, egy korszak mérlege, mindez egyben, sőt, erősen ajánlott olvasmány a közelgő ’56-os évforduló alkalmából mindenkinek.
Könyvünkből talán jobban lehet érteni azt a nemzetek-fölötti, civilizált Európát, amit szétrobbantott az első világháború. – Gömöri Györggyel beszélgettünk a 2016 őszén megjelent Békássy kötetről, amit ő és felesége, Gömöri Mari szerkesztettek. Ez a második angol nyelvű Békássy-kötet, az elsőt még 1925-ben Virgina Woolf adta ki. Az új kötetről, az első világháborúról, Angliáról és Magyarországról, Békássy Ferenc jelentőségéről is nyilatkozott a neves irodalomtörténész és kiváló költő, Gömöri György a DRÓTnak.